Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Törökország

rában és Sztambulban. Szept. 19-én 3 angol hadihajó fordult meg Sztambulban. Németország nagyarányú gazdasági térfoglalása arra késztette Angliát, hogy török gazdasági és pénzügyi kapcsolatait intenzívebbé tegye. A török kormány felhatalmazása alapján máj. 27-én három pénzügyi egyezmény jött létre Londonban, amelyek a régi clearing-egyezmény kiegészítésén kívül egy 10 millió angol fontos kikötőépítési és iparosítási, valamint egy 6 millió fontos hadihajórendelési hitel megállapításáról szólnak. A török-francia viszony az alexandrette-i kérdés fentebb már vázolt fejleményeihez képest alakult. Az ennek kapcsán júl. 4-én aláírt barátsági és döntőbírósági szerződés nem megy túl a szokásos kereteken és csak a lokális együttműködésre vonatkozó konzultációt írja elő a török-francia garanciális paktum alkalmazása esetére. Az egyidejűleg aláírt közös deklaráció egy évvel meghosszabbítja a török részről felmondott török-szíriai barátsági és jószomszédsá«i e<^

rezményt és kimondja egy új szerződés mielőbbi megkötésének szükségét. A júl. 20-án aláírt török-francia pénzügyi egyezmény a „Dette Publique" szolgálatában nyújt könnvítéseket T.-nak. T. a Németbirodalom politikai akcióival szemben tartózkodást és óvatosságot tanúsított, de magatartása korrekt és barátságos volt. A két ország gazdasági kapcsolatai erőteljesen továbbfejlődtek és a júl. 25-én aláírt egyezmény a kölcsönös árucsere minél nagyobb volumenre való emelését hivatott biztosítani. Okt. 6-án Ankarába érkezett Funck németbirodalmi gazdasági min. és egy 150 millió márkás áruhitelre vonatkozó elvi megállapodást írt alá a török kormánnyal. Ennek közelebbi feltételeit letárgyalandó, Numrn török külügyi vezértitkár dec. 10-én Berlinbe utazott. T. folytatta az orosz részről megnyilvánult bizalmatlanság és az ebből folyó elhidegülés, sőt feszültség kiküszöbölésére irányuló tevékenységét. Barátságos gesztusai közül megemlítendők az oroszellenes agitáció megszüntetésére irányuló szigorú rendszabályai, valamint a Sztambulban konferenciázó európai és közeikeleti japán nagykövetek és követek kitessékelése az orosz-japán feszültség tetőpontja idején. A török-jugoszláv kapcsolatokat most is a két ország közötti szövetségi viszony szabta meg, noha török részről jelentkeztek bizonyos aggályok a jugoszláv kormány túlságosan független politikájával szemben. E helyzeten a török kormány a már amúgy is igen intenzív töiök-görög viszony szorosabbá tételével igyekezett segíteni. A kölcsönös politikai természetű látogatások igen számosak voltak. Stojadinovic megjelent a Balkán-entente februári ankarai konferenciáján. A török min.elnök és külügymin. Stojadinovic előzőévi látogatását viszonzandó máj. 9—12-én látogatást tettek Belgrádban, ahol okt,