Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

finn köztársasági elnök jún. 16-án, Gusztáv svéd király 80-ik születésnapja alkalmából látogatást tettek Stockholmban. Szerződések: S. életbeléptette keresk. és hajózási szerződését Sziáminál, Chilével, Jugoszláviával. Magyar vonatkozásban: József Ferenc főherceg skandináviai előadó körútja alkalmával Malmöben, Göteborgban és Stockholmban tartott előadást. Magyar követség: Stockholm, Linnegatan 52. Matuska Péter rendk. köv. és megh. min., követ. SZOCIALISTA TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE. (Szovjet-Unio.) Szövetséges állam. Tagjai az Orosz, Ukrajnai, Fehérorosz, Azerbejdzsáni, Georgiái, Örmény, Turkmén, Üzbék, Tádzsik, Kazak és Kirgiz szocialista szovjetköztársaságok. Területe: 21,177.000 km

2. Lakossága (1935 végén): kb. 173,000.000. A Népszövetségnek tagja. A forradalmi események következtében II. Miklós cár 1917. márc. 15-én lemond, mire Oroszország Kerenszki vezetése alatt köztársasággá alakul át. Nov. 7-én a kommunista párt erőszakkal veszi át a hatalmat Pétervárott. Lenin és Trockij alatt megalakul a Népbiztosok Tanácsa. 1918. jan. 16-án ül össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, melyet szétkergetnek és helyébe a tanácskongresszus lép. A központi hatalmakkal a breszt-litovszki békét (1918. márc. 3.) kötik meg. Az 1919. és 1920. évek folyamán dúl a polgárháború, mely a szovjetellenes csapatok vereségével végződik, és a lengyel háború, mely a rigai békével (1921. márc. 18.) fejeződik be. 1922. végén az eddig alakilag független tanácsköztársaságok szövetkeznek. A Szövetség alkotmányát 1923. júl. 6-án fogadják el. 1935-ben alkotmánymódosítás. 1936-ban új alkotmány. A Sz. a volt orosz területekből elismerte Észt-, Finn-, Lett-, Litván- és Lengyelországok kiválását, lemondott Karsz és Ardahanról (Törökország javára), de Besszarábiáról nem. Államfő: Mikhail Ivanovics Kalinin, mint a, Legfelsőbb Tanács Prezidiumának elnöke. Megválasztva jan. 17-én. Kormány: Év elején: Év végén: Elnöke: V. M. Molotov Alelnökök: V. J. Csubar N. A. Bulganin A. I. Mikoján Szt. V. Koszior L. M. Kaganovics