Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)
Litvánia
A lett-francia kapcsolatok az év folyamán igen kimélyültek, ami részben Franciaország ama törekvésére vezethető vissza, hogy a népszerű Munterst politikája számára megnyerje. Ami Lettországnak a skandináv államokhoz és Finnországhoz való viszonyát illeti, ezt a balti államoknak a skandináv államokra való reáutaltsága szabja meg. A két államcsoport kapcsolatainak szorosabbá válása egyelőre az északi államok tartózkodása miatt nem valósulhatott meg. A balti-entente-on belül, de különösen észt-lett viszonylatban az év folyamán felmerült nézeteltérések ezt az államcsoportot a felbomlás veszélyével fenyegették. Munters külügyminiszter résztvett a balti államok külügyminisztereinek július 1—3-án Kaunasban és december 9—11-én Tallinnban tartott konferenciáján. Jegoroff szovjetmarsall februárban, Sandler svéd külügyminiszter júniusban, Holsti finn külügyminiszter októberben és Oescli finn vezérkari főnök decemberben Rigában hivatalos látogatást tettek. Szerződések: Lettország életbeléptette olasz kereskedelmi és fizetési egyezményét, kereskedelmi szerződést kötött Franciaországgal és azt életbeléptette. Magyar viszonylatban: A magyar-lett kulturális kapcsolatok kimélyítését szolgálta a Budapesten megtartott lett képzőművészeti kiállítás, valamint a rigai polgármesternek több napos budapesti tartózkodása. Gazdasági téren megemlítendő a november 16-án Rigában kötött lett-magyar kereskedelmi egyezmény, mely december 1-én lépett életbe. Magyar követség: Helsinki, Kirkko Katu 2. Török Béla rendk. köv. és megh. min., követ. LITVÁNIA. Köztársaság. Területe a Memel-vidékkel együtt: 55.670 km 2. Lakossága (1936-ban): 2,499.529. A Népszövetségnek tagja. — 1917. december 11-én, és 1918. február 16^án ismét kimondja függetlenségét, amit a Szovjetunió a moszkvai békében (1920. július 12.) elismer. 1918. július 11-én demokratikus monarchiává, november 2-án pedig független köztársasággá alakul. 1920. október 9-én a lengyelek megszállják Vilnót. 1923 februárjában megszerzi a Memel-területet. 1926. december 17-én katonai forradalom, mely a diktatúrcra vezet. Alkotmány 1928. május 25-én. Elnökök: 1919—1922-ig A. Smetona, 1926-ig A. Stulginskis, azután 1926. december 18-ig K. Grinius. Államfő: Antonas Smetona, elnök. Megválasztva az államcsíny alkalmával 1926. december 19-én. Űjból választva 1931. december 11-én, 7 évre.
