Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Franciaország

függetlenséget biztosít a kérdéses területnek, a külügyek intézését Szíriára bízza, a kisebbségek jogait messzemenően garantálja és a területre nézve tanácsi felügyeletet konstruál. Ezt kiegészítette május 29-én az ugyancsak Genfben aláírt francia-török katonai egyezmény, amely a szandzsák területét garantálja. Az év végén a Nemzetek Szövetségének bizottsága által kidolgozott választói eljárás egyes kérdései miatt az ügy Törökország kezdeményezésére újból napirendre került. Franciaországnak Angliához való viszonya az év folyamán még bensőségesebbé vált, a két kormány pénzügyi téren szorosan együttműködött és katonai vonatkozásokban is élénkebbek lettek a kapcsolatok. A két állam közötti viszonyban azonban a vezetés Anglia kezébe került. Daladier hadügyminiszter áprilisban látogatást tett Angliában. Az év utolsó negyedében Franciaország némi aggodalommal szemlélte Halifax lord berlini látogatását, ezt az idegességet azonban a Chautemps és Delbos által az angol kormány meghívására Londonban november végén tett látogatás alkalmával kapott felvilágosítások eloszlatták. A két kormány megállapította, hogy Németország gyarmati követeléseivel szemben nem viseltetik elutasítóan, de a tárgyalásokat attól teszi függővé, vájjon Németország hajlandó-e biztosítékokat adni az általános béke fenntartására. A francia-német viszony az év folyamán némileg megenyhült. Az év elején Franciaország békeajánlatott tett Németországnak, amelyet Blum miniszterelnök január 24-i lyoni beszéde konkretizált. Franciaország hajlandó lett volna a hitelnyújtás, nyersanyagellátás, európai és gyarmati közmunkák kérdésében Németország érdekeinek megfelelő javaslatokat tenni, de ellenszolgáltatásként nemcsak a fegyverkezés korlátozását, hanem a béke kollektív megszervezését is kikötötte, mely utóbbi feltétel szöges ellentétben áll a birodalom elvi álláspontjával. Hitler kancellár a lyoni beszédre tartózkodóan válaszolt, ami Franciaországban csalódást keltett. A megromlott atmoszféra a német-francia gazdasági tárgyalásokra is hatást gyakorolt. Ezek megfeneklettek és csak Schaclit birodalmi miniszter párizsi látogatásának eredményeképen indultak meg újra, július 10-én gazdasági és pénzügyi egyezmény aláírásához vezetvén. A spanyol kérdés is ismételten megzavarta a német-francia viszonyt. Utóbb azonban Beck német vezérkari főnök magánlátogatása Gamelin tábornoknál, majd pedig Milch légügyi államtitkár franciaországi útja ismét megjavította a hangulatot. A détente jelének tekinthetők Aschmann német és Comert francia sajtófőnökök kölcsönös látogatásai is, amelyek során megállapodtak, hogy igyekezni fognak a két ország sajtójának hangját mérsékelni.