Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Finnország

Külpolitikában: Holsti külügyminiszter utazásai a finn közvélemény részéről kritikában részesültek, mert ez attól tartott, hogy a Finnország iránt barátságos külföld bizalma meg fog inogni ama külpolitika iránt, amely a bevált semlegességi irányát látszólag feladva, eredménytelenül igyekszik új utakat keresni. A finn külügyminiszter utazásainak láncolata febr. 8—-10-i moszkvai látogatásával kezdődött és londoni, tallinni, berlini és rigai látogatásaival folytatódott. A moszkvai látogatás célja az lett volna, hogy a Finnország és a Szovjetunió között fennforgó félreértéseket tisztázza, a finn-szovjetorosz határincidenseknek véget vessen és a Szovjetunió területén élő kareliai és ingermanlandi finn kisebbségnek enyhébb elbánást biztosítson. A Szovjetunió és Finnország között fennálló félreértések lényegében abban álltak, hogy a Szovjetunió a finn kormánynak leplezett németbarát tendenciákat tulajdonított és a finn vezérkart azzal gyanúsította, hogy német-szovjetorosz háború esetére Németországnak finn területen légibázisok létesítésére segédkezet nyújt. Holsti a helyzet tisztázása érdekében vállalkozott a moszkvai útra, amely miatt a nacionalista közvélemény részéről éles kritikának volt kitéve. Hogy moszkvai látogatásával Németországban keltett kedvezőtlen benyomást ellensúlyozza, Holsti külügyminiszter októberben Berlinbe is ellátogatott. A látogatás a finn sajtóban élénk vitára adott alkalmat. Holsti Berlinből visszatértében Rigában is megállt, ahol Munters lett külügyminiszter tavaszi helsinkii látogatását viszonozta. Ez alkalommal szóbakerült a balti államok skandináv orientációja és a lív kisebbség helyzete. Az északi államoknak április végén Helsinkiben tartott konferenciája javította Finnország nemzetközi presztízsét. A konferencia azonban alig hozott pozitív eredményt. Ugyancsak Helsinki-ben nyilt meg aug. 3-án az északi államok békekongresszusa. Résztvett Holsti külügyminiszter az északi államok szept. 7—8-i stockholmi konferenciáján. A brit kormány az év folyamán fokozódó érdeklődést tanúsított az északi és balti államok iránt. Lord Plymouth szabadságát arra használta fel, hogy ez államokban körutazást tegyen, melynek során egy hetet Finnországban is töltött. Finnország igyekezett szorosabb viszonyt fenntartani a skandináv államokkal, amelyek közül elsősorban Svédország részéről talált megértésre az északi államok csoportjával való együttműködésre irányuló törekvéseiben. Nem mondható ez ugyanilyen mértékben Norvégiáról és Dániáról. Amióta Finnország részese az oslói konferenciának, sikerült kulturális és gazdasági kapcsolatait is kimélyíteni a skandináv államokkal és főleg Svédországgal, amellyel szemben a