Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Észtország

feloszlathatja és bizonyos meghatározott esetekben a parlament határozatával szemben közvetlenül a néphez appellálhat. A nemzetgyűlés az alkotmánytervezet, a választási és az átmeneti törvény elkészítése után augusztus 16-án feloszlott. A záróülésen a nemzetgyűlés elnöke azt javasolta, hogy az új alkotmány a nép jóváhagyása elé terjesztessék. A köztársasági elnök azonban az alkotmányt rendeletileg életbeléptette. Az új parlamenti választásokkal kapcsolatban az államfő kijelentette, hogy nem fogja megtűrni a régi politikai pártok feltámasztását. Képviselőjelöltek állítására az egész országra kiterjedő nemzeti szövetség lesz hivatva. Emellett azonban a nemzeti és alkotmányos alapon álló összes nyilvános, autonóm és magánintézmények jogosultak jelölteket állítani. A gazdasági fellendülés tovább folytatódott, aminek egyik tünete a mezőgazdasági munkáshiány volt. Ennek leküzdésére a kormány lengyel idénymunkásokat hozott be. Külpolitikában: Észtország szigorú semlegességi politikát folytat. Eőtörekvése, hogy valamennyi állammal, de különösen szomszédaival korrekt viszonyt tartson fenn. Politikáját a Népszövetségre és a balti-entente-ra alapítja, de emellett nagy súlyt helyez a Finnországgal és Lengyelországgal fennálló kapcsolatainak kiépítésére is. Az észtek és lettek között gyakoriak a súrlódások, sőt ezek az elmúlt év folyamán a balti-entente fennállását is veszélyeztették. Észtországnak a lettországi lív kisebbség iránt tanúsított meleg érdeklődését a rigai kormány a lett ügyekbe való beavatkozásnak tekintette. Az év vége felé kiélezte a két ország közötti viszonyt az a körülmény, hogy az észt kormány a finnekkel kötött gazdasági pótegyezményben utóbbiak javára lemondott az ú. n. balti záradékról, aminek következtében a balti-entente két másik tagjának nyújtott preferenciális előnyöket Finnországra is kiterjesztette. A két ország közötti feszültségnek véget vetett az észt kormány hivatalos kommünikéje, melyben kijelentette, hogy továbbra is ragaszkodik a balti-entente-hoz. A helyzet végleges tisztázását a baltientente-nak december havában Tallinban tartott konferenciája hozta meg. Ez összejövetelen nem foglalkoztak a nemzetközi politika problémáival, hanem intern kérdéseket vitattak meg és igyekeztek a balti államok összetartását az ellentétek kiküszöbölése által biztosítani. Az észt-szovjetorosz viszony általában korrektnek mondható. Jegoroff orosz vezérkari főnök február folyamán viszonozta az észt vezérkar főnökének az előző évben tett moszkvai látogatását. Úgy Észtország, mint a balti blokkban tömörült államok nem érezhetik magukat biztonságban mindaddig, míg a Szovjetunió és Németország közötti feszültség fennáll. Exponált hely-