Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Belgium

miniszterelnök ellen, aki régebben a Belga Nemzeti Bank élén állt. Az ügyet végül a bruxelles-i királyi ügyészség is magáévá tette s eljárást indított előbb ismeretlenek, majd a Nemzeti Bank vezetősége ellen. Van Zeeland miniszterelnök, hogy mozgási szabadságát visszanyerje s hogy az ellene hangoztatott vádakkal szemben szabadon védekezhessék, október 25-én kabinetjével együtt lemondott. Egyhónapi kísérletezés után a király a parlamenten kívül álló Paul-Emile Janson államminisztert bízta meg kormányalakítással, kinek sikerült nemzeti koalíciós alapon új kormányt összeállítania. A flamand kérdés az 1937. év folyamán is nagy szerepet játszott a belga belpolitikában. A flamand nacionalisták Flandria legteljesebb autonómiájáért harcolnak a belga állam keretében. A másik fontos belpolitikai kérdés az amnesztia kérdése volt, mely katonai téren kihatással volt azokra, kik a háború alatt részben aktivista mozgalom, részben az ellenséggel való egyetértés miatt el lettek ítélve, polgári téren pedig azokat érintette, akik a megszálló hatalommal politikai érintkezést tartottak fenn, illetve a megszállás alatt a német hatóságok megbízásából folytatták tisztviselői működésüket vagy ily kinevezést elfogadtak. A flamand nacionalisták és katolikusok kezdeményezésére egy teljes katonai és polgári amnesztia került napirendre s az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlament június elején megszavazta. Külpolitikában: Belgium nagy vonásokban a nyugati demokráciák politikáját követte, de igyekezett magát az európai blokkoktól távol tartani. Franciaország és Anglia április 24-én elismerték Belgium mentesítését a locarnói paktumban és az 1936. március 19-i londoni egyezményben vállalt kötelezettségeitől, de fenntartották ama garanciákat, melyek a fentemlített egyezményből reájuk hárulnak. Németország október 13-i deklarációjában elismerte Belgium területének sérthetetlenségét és integritását és leszögezte Németország viszonyát Belgiumhoz addig az időpontig is, míg egy új nyugati paktum végleg rendezi a nyugati biztonság statútumának kérdését. Ápr. 25—27-én Eden angol külügyminiszter látogatást tett Bruxelles-ben. Máj. 20—21-én Delbos francia külügyminiszter látogatott el Bruxelles-be, ahol a nyugati paktum tervéről tárgyalt. Belgium Hollandiával és a skandináv államokkal szoros gazdasági kapcsolatba került (oslói egyezmény), mely politikai térre is kihatott. A belga-holland jóviszonyra a Maas-folyó