Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Svédország

leggel bír; december végén pedig pénzügyi programmot nyújtott be, mely hivatva volna az eddigi pénzügyi provizóriumokat helyettesíteni. Nov. 28-án népszavazás volt a szabadkőműves páholyok és hasonló szervezetek betiltása ügyében. A népszavazás a betiltás ellen döntött. Dec. 7-én a svájci összparlament negyedik országos (nem hivatalos) nyelvként elismerte a rátoromán nyelvet. Törvényeket, illetve szövetségi és szövetségtanácsi határozatokat hoztak a tejtermelés és tejellátásról, a söradóról, a dohány megadóztatásáról, a légvédelemről, a hadsereg szervezetéről, a kilakoltatásról, a munkanélküliek támogatásáról stb. Külpolitikában: Svájc teljes és örökös semlegességének visszaállítása ügyében Motta elnök két ízben is fontos kijelentéseket tett a parlament előtt. Hitler vezér és kancellár február 23-án nyilatkozatot tett Svájc semlegességének elismeréséről. A spanyol nemzeti kormány félhivatalos berni képviselőjének engedélyezett diplomata előjogok miatt hónapokon át sajtópolémia és parlamenti vita folyt. Áprilisban hosszabb időt töltött Svájcban Faruk egyiptomi király. Májusban a Párizsból hazatérő Schmidt osztrák külügyi államtitkár szakította meg útját Bernbon. Boris bolgár király európai körútja során szintén megfordult Svájcban. Szerződések: Svájc nemzetközi egyezményeket kötött Ausztriával (gépjárműforgalom, kettős megadóztatás elkerülése), Franciaországgal (munkanélküliek kölcsönös segélyezése), Lengyelországgal (kereskedelmi), Jugoszláviával (clearing), Németországgal (áru- és elszámolási forgalom), Romániával és Törökországgal (clearing). Magyar viszonylatban: Több ízben folytak gazdasági tárgyalások, melyek az áru- és fizetési forgalomra vonatkozó modus vivendivel és több búzaegyezménnyel végződtek. Magyar követség: Bern, Bundesplatz 2. Velics László rendk. köv. és megh. min., követ. SVÉDORSZÁG. Királyság. Területe: 448.961 km

2. Lakossága (1936-ban): 6,266.888 A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban semleges maradt. Az 1918-ban S. által ideiglenesen megszállt Aland-szigeteket a Népszövetség 1921-ben Finnországnak ítéli oda. Államfő: V. Gusztáv (Adolf, Oszkár), Svédország királya (Bernadotte-család). Trónralépett 1907. dec. 8-án.