Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Spanyolország

támasztott, mely öt napig tartó véres küzdelem után kompro­misszumos megoldással végződött. A kormány erélyes kézzel próbált rendet teremteni és a P. 0. U. M.-et feloszlatta. Időközben Negrin alakította meg az új központi kor­mányt, szintén igen nehéz viszonyok közt, mert a nemzetiek győzelmes előnyomulása tovább folyt s Ovideo, majd (xijon elfoglalásával egész Asturia a nemzetiek kezébe került. A baszk nacionalista kormány székhelyét Barcelonába volt kénytelen áttenni. Szept. 20-án Valenciában újból összeült a csonka par­lament, Negrin beszámolt a genfi eseményekről és a spa­nyol népszövetségi tanácstagság elvesztéséről. A parlament felhatalmazta a kormányt, hogy katonai, politikai és gazda­sági téren saját hatáskörben megtegye a szükséges intézkedé­seket s egyben bizalmat szavazott a kormánynak. Október közepén a katalán helyzet okozott újabb bel­politikai komplikációkat, mert Companys elnök váratlanul le­mondott. A lemondást a Generalidad tanácsa nem fogadta el s a katalán parlament Companyst nov. 9-én újból elnöknek kiáltotta ki. Negrin miniszterelnök és Piieto hadügyminiszter vaskéz­zel igyekeztek a minduntalan felbukkanó szélsőséges túlkapá­sokat letörni; az aragóniai védelmi tanács feloszlatása, vala­mint a politikai komisszáriusok intézményének megszüntetése is ezt a célt szolgálta. Az északi harctéri események hatása alatt a kormány november közepén Valenciából Barcelonába helyezte át szék­helyét s lassan az egész állami apparátust a kezébe vette úgy, hogy a katalán önállóság fikcióvá vált. Az év vége felé a központi kormány csapatai Teruelnél lokális sikert értek el, ami a köztársasági hadsereg szellemét nagy mértékben feljavította. Külpolitikában: Az év legfontosabb eseményei a „Deutscli­land"-incidens és Spanyolországnak a népszövetségi tanácsból való kiesése voltak. Spanyol köztársasági repülők máj. 29-én bombákat dobtak az Ibiza-sziget kikötőjében horgonyzó „Dcutschland" német ellenőrző hadihajóra, minek következtében több német tenge­rész meghalt. Megtorlásként néhány nappal később német hadi­hajók bombázták Almeria tengeri kikötőt, Németország és Olaszország pedig először ideiglenesen, majd a „Leipzig"-inci­dens után végleg kivonultak a tengeri ellenőrző bizottságból. A szeptemberi genfi népszövetségi közgyűlés, főleg egyes délamerikai államok ellenzésére, nem járult hozzá Spanyol­ország népszövetségi tanácstagságának meghosszabbításához. Ez a spanyol köztársasági kormány részére kétségtelen presztízs-veszteséget jelentett.

Next

/
Thumbnails
Contents