Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Lengyelország

nevezi ki. Választások 1935 szept. 15-én. Elnöke Aleksander Prystor. A kinevezett tagok közt két német, két zsidó és két ukrán van. Képviselőház (szejm) : 208 tagja van, akiket az önkormányzatok, érdekeltségek és kamarák delegátusaiból összetett kerületi jelölőgyűléseken választott jelöltek közül választanak a szavazópolgárok (négy jelöltből két képviselőt). Tagjai között 16 ukrán, 4 zsidó és 1 fehér-orosz nemzetiségi képviselő van. Választások 1935 szept. 8-án. Elnöke Stanisfaw Car. Változások az év folyamán : Kormányban : A Koscialkowski-kormány közlekedésügyi min.-ének, Mychal Butkiewicznek helyére jan.-ban Ulrich vezérkari ezr. került. A kormány máj. 15-én lemondott. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : A belpolitikai életet meglehetős bizonytalanság jellemezte. A feltétlen tekintély szükségességének felismerése már régebben arra indította a politikai élet tényezőit, hogy Smigly-Rydz hadseregfelügyelőt minden eszközzel népszerűsítsék. Máj.-ban a köztársaság elnöke törvényerejű rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében hadúri szuverén jogainak gyakorlásával Rydz tbk.-ot bízza meg. Később a min-elnöknek körirata róla, mint a köztársaság védőjéről és a köztársasági elnök első munkatársáról emlékezvén meg, elrendeli, hogy őt, mint az elnök után következő legelső személyt kell tekinteni és tisztelni. A nov. 11-i nemzeti ünnepen a hadseregfelügyelő átveszi az elnök kezéből a marsallbotot, továbbá a Fehér Sas nagykeresztjét és ezáltal, felruháztatván a tekintély külső attribútumaival is, Piisudski örökébe lép. A tényleges hatalom jórészt az ő kezében van. A belpolitikába történő erélyes beavatkozásával sikerült is néhány kérdést megoldania. A lappangó elégedetlenség a szejm költségvetési vitája alkalmával nyíltan hangot kap, az országban sztrájkmozgalmak lángolnak fel, amelyeket véres zavargások követnek s a közvélemény ezekért a kormányt okolja, ez pedig igyekszik a felelősséget Moszkvára terelni. A nemzeti demokrata párt az elégedetlenség légkörét zsidóellenes izgatásra használja fel és szélsőséges eszmék kapván lábra a diákok között is, az egyetemi sztrájkokhoz vezet. A kölcsönkilátások elhomályosulása, a zloty megrendülése és a gazdasági nehézségek a Koscialkowski-kormány bukására vezettek, melyet a szocialistákkal való tárgyalások se akadályoz-