Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Jugoszlávia

JUGO SZLÁVI A. Királyság. Területe 248.665 km

2. Lakossága (1935-ben) : 14,950.000. A Népszövetségnek tagja. — Szerbia és Montenegro egyesülése 1918 nov. 13-án, a «Szerbek, Horvátok és Szlovének királyságáénak megalakulása 1918 dec. 1-én kiáltatott ki. Ausztria a st.-germaini (1919 szept. 10.), Magyarország a trianoni békében (1920 jún. 4.) ismeri el. Bulgáriától a neuilly-i békében (1919 nov. 27.) két határsávot kap és Strumicát nyeri. Az 1920 okt. 10-i népszavazás alapján Karintia egy része Ausztriához kerül vissza. Olaszország az 1920 nov. 12-i rapalloi egyezményben lemond Zára és Lagosta kivételével az 1915 ápr. 26-i londoni szerződésben részére biztosított Dalmáciáról, az SHS királyság pedig az 1924 jan. 27-i római egyezményben Fiúméról. 1923-ban határkiigazítás Albániával és Romániával. — Péter király 1921 aug. 16-án meghal. Sándor király 1929 jan. 6-án eltörli az 1921 jún. 28-i alkotmányt és diktatúrát hirdet, 1929 okt. 3-án az ország nevét Jugoszláviára változtatja és azt 9 bánságra osztja, majd 1931 szept. 3-án új alkotmányt oktrojál. 1934 okt. 9-én Marseilleben meggyilkolják. Államiő: II. Péter, Jugoszlávia királya (Karadj ordjeviccsalád). Trónralépett 1934 okt. 9-én. Régenstanáes tagjai: Pál kir. herceg (régensherceg), Radenko Stankovic és Ivo Perovic királyi régensek. Kormány: Miniszterelnök, külügy : Milán Stojadinovic (1935 jún. 24 óta) Belügy : Antun Koroáec Pénzügy : Dusán Letica Hadügy : Ljubomir Maric tbk. Földmívelés : Svetozar Stankovic Közoktatás : Dobrivoje Stosovic Kereskedelem : Milán Vrbanic Közlekedés : Mehmed Spaho Erdő-és bányaügyek: Djuro Jankovic Igazság és vallás : Nikola Subotic Középítés : Marko Kozulj Szociálpolitika : Dragisa Cvetkovic Udvari miniszter : Milán Antic Testnevelés : Josip Rogic Postaügyek : Branko Kalu cl j ereié Tárcanélküliek : Sefkija Behmen Miho Krek Vojislav Djordjevic Parlament: Kétkamarás rendszer. Szenátus : 92 tagjából 46 felerészben 3-évenkint 6 évre választatik, 46-ot pedig a király nevez ki. Utolsó választások 1935 febr. 23-án. Elnöke Zelimir Mazuranic.