Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Észtország

ÉSZTORSZAG. Köztársaság. Területe: 47.549 km

2. Lakossága (1934-ben) : 1,126.413. A Népszövetségnek tagja. — Volt orosz terület. A nemzetgyűlés 1918 febr. 24-én kiáltja ki É. függetlenségét, melyet a Szovjetúnió a dorpati békében (1920 febr. 2.) ismer el. 1920 jún. 15-i alkotmány 1933 okt. 15-i módosítással. Lettországgal 1927-i vámunió (nincs végrehajtva). Államfő (Riigivanem) : A mindenkori miniszterelnök. Kormány : Parlamenten kívüli kormány, rendkívüli hatalommal felruházva. Államfő-min .-elnök : Hely.-min.-elnök : Külügy : Belügy : Hadügy : Gazdaságügy : Igazság : Közoktatás : Népjólét : Földmívelés : Közlekedés : Konstantin Páts Karel Eenpalu Friedrich Akel Karel Eenpalu Paul Lili tbk. Kari Selter Johann Müller Aleksander Jaakson ezr. Oskar Kask Nikolai Taltz Ottó Sternbeck Parlament : 1934 ápr. 24-ike óta feloszlatva. A törvények kibocsájtása az államfő rendeleteivel történt. Változások az év folyamán : Kormányban : Márc. 16-án a közokt. és népjóléti minisztérium kettéválasztásával a népjóléti tárcát Kask vette át. Máj.-ban Kann közokt. min. helyére Jaakson került. A külügyi tárcát jún. 2-án Akel vette át Seljamaa-tól. Parlamentben : Az új választások dec.-ben voltak. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában: A kormány belpolitikai téren az egész vonalon az «erős kéz« politikáját folytatta. Az államfő a kivételes állapot megszüntetésére, a nemzetgyűlés összehívására, két kamarájának megválasztására és az alkotmány megváltoztatására népszavazást rendelt el, amely nagy többséggel a nemzetgyűlés összehívása mellett döntött, aztán okt. 3-án jóváhagyta az új választójogi törvényt és az I. kamarai választásokat dec. 12—14-re tűzte ki. A négy volt államfő a választójogi reform elleni közjogi kifogásait memorandumba foglalva, tiltakozását jelentette be. A választások a kormány fölényes győ-