Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Csehszlovákia

tették hatásukat. A jan.-i kormányrekonstrukció célja csak az volt, hogy a cseh nemz. szoc.-k a Benes megválasztása folytán elveszett tárcáért kárpótoltassanak. Belső ellentétek azonban arra bírták Hodza min.-elnököt, hogy megerősítse a koalíciót. Ezért az év kezdetétől fogva tárgyalásokat folytatott a legerősebb ellenzéki pártokkal azok megnyerése céljából. így nevezetesen a szlovák néppárttal. Hlinka 13 pontba foglalta kormánybalépésének feltételeit, amelyeket később háromra redukált, nevezetesen : szlovenszkói minisztérium felállítása, a szlovák tartományi elnök és a szlovák tartománygyűlés hatáskörének kibővítése. Utóbbi követelés ellen a cseh pártok tiltakoztak és minthogy Hlinka nem volt hajlandó engedményeket tenni, a tárgyalások márc.-ban megszakadtak. Ezen kísérlet után Hodza a szudétanémet párttal (Henlein) próbálkozott. Iniciatívája nem talált merev elutasításra. A tárgyalások jún. második feléig tartottak, amikor is Henlein szakított az aktivizmus gondolatával és égeri beszédében ismét hajthatatlanul radikálisnak mutatkozott. Henlein a tespedés és tétlenség vádjának eliminálása céljából a nyár folyamán sorozatos, erősen látogatott népgyüléseket rendezett, amelyeken hangoztatta, hogy a szudétanémet harcban nincsen kompromisszum, az általuk lakott terület német és annak is kell maradnia. Egyszersmind likvidálta a párt belső ellenzékét, amennyiben a vezetőségben helyt adott minden áramlatnak. A sikertelen tárgyalások után Hodza bevette a koalícióba a német ker. szoc.-kat és egy tárcanélküli min.-séget juttatott nekik (Zajiéek). Beneá köztárs. elnök Henleinnek Reichenbergben adott válaszában leszögezte, hogy a nemzetiségi kérdések megoldása belpolitikai térre szorítkozik s nem tűrik, hogy abba bármilyen európai ország beleszóljon. Cs. a kisebbségi problémát a saját módszerei segítségével fogja megoldani, nem járul hozzá autonómiához vagy föderációhoz, hanem olyan megoldást keres, amely az élet követelményeihez simul. A szudétanémetek a költségvetési vita folyamán három pontban szögezték le a Henlein-párt alapvető követeléseit : 1. A szudétanémetség elismerése egyenjogú állampolgároknak és második államnemzetnek. 2. A szudétanémet terület autonómiája. 3. A községi és betegpénztári választások azonnali kiírása. Az európai német népcsoportok nov. 21-én Karlsbadban ülést tartottak, amelyen a szövetség elnökévé Henleint választották meg. A jún. 21-én megtartott érsekújvári kongresszuson egységes magyar ellenzéki párt alakult, melybe az eddigi magyar pártok beolvadtak. Cs. külpolitikai helyzete az ország védelmének hathatósabb kiépítését tette a kormány feladatává. Már a tavasz elején