Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Ausztria

AUSZTRIA. Szövetségi állam (Bundesstaat). Területe: 83.857 km 2. Lakossága (1934-ben): 6,762.687. A Népszövetségnek tagja. — 1918 nov. 12-én megalakult a Német-Osztrák Köztársaság, a Németbirodalomhoz való csatlakozás ki­mondása mellett. E névről, valamint a csatlakozásról A. a részére óriási területveszteséget hozó st.-germaini békeszerződésben (1919 szept, 10.) le­mond. Az 1919 okt. 1-i alkotmány szerint A. szövetséges köztársasággá alakul át. Kari Seitz első elnököt (1919 márc. 15.—1920 dec. 9.), Michael Hainisch követi (1920 dec. 9.—1928 dec. 5.). Az 1920 okt. 10-i népszavazás Dél- Karintiát A.-nak, az 1921 okt. 13-i velencei egyezmény értelmében rendezett dec. 14—16-i népszavazás Sopront Magyarországnak juttatja vissza. 1925 júl. 30-án és 1929 dec. 7-én alkotmánymódosítások. Az 1934 ápr. 30-i új alkotmány szerint a »köztársasága, megjelölés elmarad. Államfő : Wilhelm Miklas szövetségi elnök. Megválasztva 1928 dec. 5-én, 4 évre, 1931 okt. 9-én újból 4 évre. Elnök­sége meghosszabbítva addig, amíg az új alkotmány szerint választandó elnök hivatali esküjét leteszi. Kormány : Polgári. Schuschnigg kancellár alatt 1934 júl. 30 óta. Kancellár, külügy, honvédelem : Alkancellár: Belügy : Pénzügy : Igazságügy : Földmívelés : Keresk., közlekedés : Közoktatás : Külügyi államtitkár : Társadalmi államtitk. : Yat. Front államtitk.: máj. l-től Kurt Schuschnigg Eduárd Baar­Baarenfels Eduárd Baar­Baarenfels Ludwig Draxler Hans Hammerstein Equord Peter Mandorfer Fritz Stockinger Hans Pernter nov. 3-tól Kurt Schuschnigg Ludwig Hülgerth tbk. Edmund Glaise-Hors­tenau Rudolf Neumayr Adolf Pilz Peter Mandorfer Wilhelm Tauscher Hans Perntner Josef Resch Wilhelm Zehner tbk. Odo Neustádter­Stürmer Guido Schmidt Hans Rott Guido Zernatto Társadalrfii igazg. : Josef Resch Honvédelmi államtitk. : Wilhelm Zehner tbk. Államtitkár a szövet­ségi kancelláriánál: Guido Zernatto Biztonság: — Parlament: Az új alkotmány kétkamarás, rendi alapon nyugvó törvényhozást ír elő, amely még nem teljes, mert az összes rendi szervezetek még nem alakultak meg. A szövetségi gyűlést (Bundesversammlung) alkotják : az állam­tanács, kultúrtanács, gazdasági tanács és a tartományi tanács. E tanácsok törvényelőkészítési joggal bírnak,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents