Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Spanyolország

múlva átadja az ügyeket Santiago Casares Guiroga kormányának, amely a júL 18-i felkelés hatása alatt lemond. Júl. 20-án Martinez Barrio alakít kormányt, azonban néhány óra múlva lemond és Jósé Giral y Pereira lép helyébe, aki szintén baloldali polgári kormányt alakít, mint három elődje. Ezen kormányt a szocialisták szept. 4-én lemondásra kényszerítik és megalakul Largo Caballero szocialista-kommunista kormánya, amely nov. 4-én kisebb átalakuláson megy keresztül. Parlamentben : A választások az egyesült baloldal (Frente Popular) győzelmével végződtek a jobboldali pártok (ellenforradalmi front) ellenében. A mandátumok igazolása alkalmával a kormánykoalíció 28 jobboldali mandátumot erőszakkal m egsem mi sített. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Az év elején a parlament monarchista elemei Portela min.-elnök és a köztárs. elnök ellen alkotmánysértés címén vádiratot adtak be, mert a Cortes-t feloszlatása helyett egy hónapra elnapolták. Portela erre, a leszavazást elkerülendő, hirtelen feloszlatta a Cortes-t és a választási előkészületek féktelen agitáció mellett megkezdődtek. A választások utáni káosz és bizonytalanságban az elnök Azana-t bízta meg kormányalakítással, a parlament összeül, de működése teljesen meddő marad és ülései személyeskedésekben merülnek ki. Márc. 6-i ülésén, a szocialisták és kommunisták indítványára a jobboldal tiltakozása ellenére, megfosztja Alcala Zamora elnököt hivatalától alkotmánysértésben való felelőssége miatt. Üléseit aztán okt. l-ig elnapolják. Az Azana-kormány sine die elhalasztja a községi választásokat és ezzel, valamint az erősen elharapódzott erőszakos birtokfoglalásoknak meggátlása útján némi szélcsendet teremt, amely azonban a Casares-kormány hivatalbalépésével megszűnik. Politikai merényletek és gyilkosságok egymást követik és a parlament egyik legtekintélyesebb tagját, Calvo Sotelo-t a rohamcsapatok (Guardia de Asalto) emberei kegyetlenül meggyilkolják, a közhit szerint a kormányelnök tudtával. E gyilkosság után Franco tbk., v. hadügyi államtitkár, Marokkóban a tisztikar segítségével felkelést szít, júl. 18-án elfoglalja Ceutát és 19-én marokkói csapatokkal az anyaország területére lép, ahol a felkelés általános jellegűvé válik és Madridban, valamint Barcelonában utcai harcokra kerül a sor. A Giral-kormánynak a csendőrség (Guardia Civil), valamint a felfegyverzett szocialisták és kommunisták segítségével sikerül a madridi és barcelonai katonai felkelést levernie, de elveszti a lába alól a talajt és az utcák urai a szélsőséges elemek lesznek, melyek féktelen vérengzést visznek végbe, a templomokat és kolostorokat felgyújtják, a palotákat lefoglalják, katona- és munkástanácsokat alakítanak, az üzemeket a munkások fel-