Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Spanyolország

tett Bukarestben, dec.-ben pedig Resicán vadászott, ahol Tatarescuval és Antonescuval tárgyalt. Francia tiszti küldöttség élén Mittelhauser tábornok résztvett a dec. 1-i r. nemzeti ünnepségeken és oly kijelentést tett, hogy Franciaország hajlandó megvédeni R. határait. Szerződések: R. életbeléptette 1936-i argentinai keresk. szerződését, bolgár megállapodását a katonaszökevények hadfelszerelésének kiszolgáltatása tárgyában, és jugoszláv idegenforgalmi egyezményét, 1934-i csehszlovák adózási jogsegély- és 1930-i kettős adóztatási, ill. közigazgatási és bírói jogsegélyegyezményét, továbbá a Kisentente 1934-i és a Balkánentente 1935-i postai megállapodását, a mon^reux-i Dardanellaegyezményt és az 1934-i pozsonyi egyezményt a Duna rendészeti szabályainak megváltoztatásáról. Aláírt továbbá egyezményeket : Csehszlovákiával a szellemi kapcsolatok kiépítése, Jugoszláviával a gyámpénztári letétek és az építendő Dunahíd, Lengyelországgal a szellemi együttműködés és Törökországgal a dobrudzsai török lakosság hazatelepítése tárgyában. Aláírta a genfi megállapodást a kábítószerek forgalma tárgyában és csatlakozott a spanyol ügyekbe való be-nem-avatkozási nyilatkozathoz. Magyar viszonylatban : R. aláírt ápr. 4-én egy fizetési megállapodást. Nov. 21-én aláírta és életbeléptette a határkövek elhelyezésére és fenntartására vonatkozó r.-m. jegyzőkönyvet. Magyar követség: Bukarest, Strada Gogu Cantacuzino 65. Bárdossy László rk. k. és mh. min., követ. SPANYOLORSZÁG. Köztársaság. Területe : a) anyaország a Kanári- és Baleári-szigetekkel 505.208 km

2; b) gyarmatok 334.000 km

2. Lakossága: a) 24,849.000; b) kb. 910.000. A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban semleges maradt. 1921-ben Marokkóban Abd el Krim fölkelést indít S. ellen. Az ellenségeskedés 1925-ben S. javára dől el. Primo de Rivera tbk. 1923 szept.-ben katonai diktatórium kinevezésére bírja XIII. Alfonzot, amely 1926-ban polgári diktatúrává vedlik át. Primo 1930-ban bukik, de az alkotmányos útra való visszatérés a királynak nem sikerül, aki 1931 ápr. 13-án lemondás nélkül elhagyja az országot. Másnap kikiáltják a spanyol köztársaságot. 1936 júl. 18-án katonai lázadás, mely polgárháborúvá fajul. A) Az országnak a központi, ill. a »legális« kormányzat alatt álló része. Államfő: Don Manuel A z a n a y Diaz, köztársasági elnök. Megválasztva 1936 máj. 10-én, 6 évre.