Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Románia

ura maradt, a közrend fokozatosabb védelme érdekében különböző intézkedéseket tesz, így mintegy 20.000 főnyi önkéntes polgárőrséget szervez és megszigorítja a sajtótörvényt. Nagy gondot fordított a kormány a hadsereg modernizálására, továbbá a szociális, pénzügyi és gyarmati kérdésekre is. A korporációs rendszer az év folyamán további kiépítésre kerül s az újonnan létrejött kollektív munkaszerződések nagymérvű alkalmazást nyernek. A nemzetgyűlés törvényt hozott többek között az államadósságok kezelésének módosításáról, az ezüstpénzek forgalmának növeléséről, a nemzetnevelésügy reformjáról és egy 3 és 3/

4%-os 500 millió escudo összegű konszolidált belföldi kölcsön kibocsátásáról. A korporációs kamara egyidejűleg mint tanácsadó testület ugyancsak ülésezett. Külpolitikában : A spanyol népfrontkormány uralomrajutása óta a két ország ellentétes politikai beállítottsága mind hevesebb sajtóproblémákra vezet. A spanyol polgárháború kitörése után Madrid azzal vádolja a p. kormányt, hogy a felkelőket anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti. Az ellentétek mindinkább kiéleződnek s okt. 24-én P. megszakítja a diplomáciai viszonyt Spanyolországgal. P. képviselője élénk részt vett a londoni benemavatkozási bizottság munkálataiban s ott kezdettől fogva a benemavatkozási kötelezettségnek az önkéntesek toborzására, valamint a morális támogatásra való kiterjesztését szorgalmazza. P. júl.-ban felfüggesztette az Olaszország elleni szankciókat. Megállapodást írt alá Brazíliával a keresk. tartozások liquidálása tárgyában ; olasz keresk. egyezményt és a vízumkényszer megszüntetésére angol megállapodást kötött. Magyar követség : Lisszabon, Rua Rodrigues de Sampaio, 192. Wodianer Andor köv. tan., ügyvivő. ROMÁNIA. Királyság. Területe : 294.892 km

2. Lakossága (1935-ben) : 19,196.000. A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban hadbalépett 1916 aug. 27. Az 1918 máj. 7-i bukaresti békében lemond a Dobrudzsáról Bulgária, kis határsávokról az Osztrák-Magyar Monarchia javára. 1918 ápr. 18-án kimondják Besszarábia csatlakozását R.-hoz, mely a Neuilly-i békében (1919 nov. 27.) visszanyeri a Dobrudzsát, a trianoni (1920 jún. 4.) és st.-germaini (1919 szept. 10.) békében pedig új területeket nyer, úgyhogy a gyarapodása Magyarország rovására 102.787, Oroszországéra 44.442 és Ausztriáéra 10.441 km

2-t tesz ki. — 1923 márc. 28-án új alkotmány. — I. Ferdinánd 1927 júl. 20-án meghal. Károly fia helyett, ki jogairól lemondott, unokája, I. Mihály követi, kinek nevében régenstanács kormányoz, amely 1930 jún. 7-én, Károly puccs-szerű visszatérése után, lemond. Államfő: II. Károly, Románia királya (Hohenzollern-Sigmaringen-liáz). Trónralépett 1930 jún. 8-án.