Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)
Olaszország
Parlament: Kétkamarás rendszer. Szenátus: Tagjait a kormányfő javaslata alapján a király nevezi ki. Számuk jelenleg 461. Pártokhoz nem tartoznak. A kormánynak nagy többsége van. Elnöke Luigi Federzoni. Képviselőház: (Camera dei Deputati): Választások 1934 márc.. 25-én a fascista lista alapján (a választók csak igennel vagy nemmel szavazhatnak), 5 évre. 400 tagja van. Elnöke Costanzo Ciano di Cortellazzo gr. Változások az év folyamán : Kormányban : Mussolini jún. 9-én lemond 3 tárca közvetlen viseléséről és ezeket gr. Ciano, Lantini és Lessona veszik át, míg Ciano sajtó- és propagandaügyi tárcáját Alfieri kapja. Nov.-ben De Vecchi nemzetnevelési tárcáját Bottai veszi át. Parlamentben : Lényegesebb változás nincs. Pontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Az év első fele az abesszin háborúval kapcsolatos erőfeszítések jegyében folyt le. A kormányzati ténykedések egyrészt a háború gyors és eredményes befejezését és az országnak katonai szempontból való további megerősítését célozták európai komplikációk esetére, másrészt pedig hivatva voltak a népszövetségi gazdasági ostromzár elleni védekezést megszervezni és gazdaságilag alátámasztani. A keletafrikai expanziós törekvések megvalósításának és ugyanakkor az o. határoknak bármily oldalról jövő esetleges támadás elleni megvédésének biztosítása érdekében számos intézkedés történt. így bevezették az egységes szolgálati időt, a katonai aviatika részére való kötelező sorozást és a 11—32 évesek állandó orvosi megfigyelését; az ifjúsági fasciok fegyvereinek számát növelték, az ifjú fascisták részére kaszárnyákat építettek és a gyapjútermelést katonai célokra monopolizálták. A gazdasági szankciók elleni védekezés terén a három eszköznek, vagyis az ellenbojkottnak, a termelés fokozásának és a takarékosságnak alkalmazása eredményes volt és módot nyújtott a kormánynak arra, hogy autarchiára törekvő politikáját gyorsított ütemben valósítsa meg. A fascista nagytanács kimondotta, hogy a testületi állam közvetlen ellenőrzést gyakorol a külkereskedelem minden ágazata felett. A korporációk márc 23-i nagygyűlésén Mussolini gazdasági programmot adott, amely kiterjeszkedett a hitel, a hadianyagipar és a »szuperkapitalista« ipar államosítására, a nagyipar és a külkereskedelem állami ellenőrzésére és irányítására, valamint a kisipar, a belkereskedelem és a mezőgazdasági termelés megóvására és támogatására.