Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Norvégia

Az Állandó Nemzetközi Bíróságnál: 1935-ben a m. kormány fellebbezést nyújtott be az Á. N. B.-hoz a m.-jugoszláv vegyes döntőbíróság egy ítéletével szemben, mellyel e bíróság több m. állampolgárnak a jugoszláv agrárreform által megállapított helyi kártalanítás kifizetésére emelt igényét elutasította. Az Á. N. B. dec. 16-án 8 szavazattal 6 ellenében a fellebbezés elfogadására illetéktelennek mondotta ki magát. Magyar képviselet: Genf, 33 Quai Wilson. Velics László rk. k. és mh. min., a képviselet vezetője. NORVÉGIA. Királyság. Területe: 322.681 km

2. Lakossága (1934-ben) : 2,884.310. A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban semleges maradt. Az 1920 febr. 9-i párizsi szerződés N.-nak adja át a Spitzbergákat és közeli szigeteket, melyeket ez «Svalbard» név alatt 1925-ben birtokba vesz. A N. területi integritását garantáló 1907-i n.-brit-jrancia-német-orosz szerződés 1924-ben érvényét veszti. N. 1927-ben a Bouvet, 1929-ben a Jan Mayen és 1931-ben az I. Péter szigeteket veszi birtokba. Grönland északkeleti részét megszállja, de 1933-ban a hágai állandó bíróság ítélete alapján kiüríti. Államfő: VII. Haakon, Norvégia királya (Schleswig-HolsteinSonderburg-Glücksburg család). Megválasztva 1905 nov. 18-án. Kormány : Munkáspárti. Min.-elnök és munkaügy Külügy : Pénzügy : Honvédelem : Közoktatás : Igazságügy : Kereskedelem : Földmívelés : Népjólét: Johan Nygaardsvold (1935 márc. 20. óta) Halvdan Koht Olai Bergsvik Fredrik Monsen Nils Hjelmveit Trygve Lie Alfréd Madsen Hans Ystgaard Oscar Fredrik Torp Parlament (Storting) : Tagjainak egynegyedét a Felsőházba (Lagting) választja, fennmaradó háromnegyed része pedig Alsóházzá (Odelsting) alakul. Választások 1936 okt. 19-én, 3 évre. Pártok : Munkáspárt Konzervatív párt Baloldali polgáriak Parasztpárt Egyéb 71 36 23 18 2 (Okt. 19. előtt) (69) (30) (24) (23) (4)