Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Jugoszlávia

az elhunyt király politikai hitvallásának szellemében szigorúan ragaszkodik a j. irányzathoz és a diktatúra által oktrojált alkotmányhoz. Megbízható többség létesítésére irányuló tárgyalásai nem járván sikerrel, Jeftic kieszközli a skupstina feloszlatását és május 5-re választásokat ír ki. A választási terror és a horvátországi erőszakoskodások Bauer zágrábi érseket arra indítják, hogy az atrocitásokat egy memorandumban a régensherceg tudtára hozza. A választások alakilag Jeftic győzelmével végződtek ugyan, de helyzetét jelentősen súlyosbította a horvát kérdésnek Maőek nagy választási sikerével kapcsolatos kiéleződése. A jún. 3-án összeült új skupStinában az ellenzéki képviselők nem jelentek meg. Első ülésein viharos felszólalások voltak Maéek és a horvátok magatartása miatt. Banic képviselő hazaárulóknak nevezte és megvádolta a horvátokat a királygyilkosságban való részességgel. E beszéd lemondásra késztette a kormány három horvát min.-ét, akikkel Stojadinovic pénzügy- és Zivkovié hadügymin. szolidaritást vállalt. Erre Jeftic jún. 20-án lemondott. A régensherceg számos politikus, így Macek meghallgatása után Stojadinovicnak adott kormányalakítási megbízást, aki egy koncentrációs kormány megalakítására irányuló tárgyalásai közben megegyezett a szlovén néppárttal és a bosnyák-mohamedán párttal, úgy hogy Korosec és Spaho pártvezérek beléptek kormányába. Macek intranzigensen megmaradt azon álláspontja mellett, hogy a választásokat egy semleges kormánynak kelleti volna megejtenie, mégpedig alkotmányozó nemzetgyűlésre, amely aztán hivatva lett volna az ország új berendezése, nevezetesen a horvát kérdés rendezése iránt dönteni. Szerinte Horvátország viszonya Szerbiához nemzetközi viszony és Horvátország csak mint államjogi egység köthet megegyezést Szerbiával az állam berendezéséről, amennyiben pedig ez nem sikerülne, visszanyerné szabad rendelkezési jogát. Macek ezen álláspontja már eleve kizárta azt, hogy a skupstina munkájában résztvegyen és a horvátok passzivitásban maradtak. A júl. 4-i parlamenti nyilatkozatában Stojadinovic bejelentette ugyan, hogy a sajtótörvény, a gyülekezési és pártalakítási jogról szóló, valamint a választási törvény terén mélyreható engedményeket fog tenni a közszabadság irányában, azonban egyidejűleg nemcsak az állami és nemzeti egység változatlan fenntartását, hanem az 1931-i alkotmány sérthetetlenségét is deklarálta. A skupstina okt. 20-án rendes ülésszakra ült össze. A bizottságok megválasztásánál a kormány kisebbségbe került, mert a Jeftic-párti képviselők egy része ellene szavazott. Stojadinovic erre megalakította pártjának parlamenti klubját — amelyet más klubok alakítása követett —- és tárgyalások révén lassanként kis többséget biztosított magának. A, szenátus nagy több-