Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Franciaország

konferencia ápr. 13-án zárult be. Célja volt az anyaország és a gyarmatok gazdasági kapcsolatainak szorosabbrafűzése, mellékcélja, hogy a birodalmi ideológiát egy lépéssel előrevigye és az összbirodalom gondolatát népszerűsítse. A bizottságaiban elhatározott rendszabályok és reformok lassanként lesznek keresztülviendők. Közülük a »Crédit Colonial« törvényrendelettel már megvalósult. A vezérkar főnökévé Weygand helyébe Gamelin tbk-.ot nevezték ki. Febr.-ban az algíri Sétif-ben véres zavargások voltak, melyeket pár nap alatt sikerült elnyomni. A máj.-i községi választások a szélsőbaloldali pártok előtörését eredményezték. Toulon, Brest és Le Havre kikötőkben aug.-ban a fizetéscsökkentések miatt súlyos, véres zavargások voltak. Párisban júl.-ban voltak véres demonstrációk ugyanazon okból. A F. északkeleti határát védő »Maginot-vonal« nevű erődítménylánc kiépítését aug.-ban befejezték. A Banque de Francé a kamatlábat 4, 5, majd 6%-ra emelte. Az év folyamán hozott törvények közül figyelemreméltóak a polgári lakosság légi védelméről, a légi erők megszervezéséről, az idegen államfők megsértéséről, valamint az olaszellenes szankciókról szólók. Külpolitikában : F. külpolitikai tevékenysége legnagyobbrészt saját biztonsági rendszerének kifejlesztésére, vagyis a világháború utáni európai status quo fenntartására irányult. Laval külügymin. jan. 3-án Rómába utazott, ahol Mussolinivei folytatott tárgyalásai eredményeként 7-én aláírásra került az ú. n. római olasz—ff paktum, amelyben megállapíttattak a Líbia és Eritrea, valamint a velük szomszédos f. gyarmatok közti határvonalak, a tuniszi olaszok állampolgárságának és iskoláinak kérdéseiben olasz szempontból kedvező megegyezés foglaltatik, továbbá határozat aziránt, hogy a két kormány az érdekelt hatalmaknak dunai benemavatkozási szerződés kötését fogja ajánlani és hogy Ausztria függetlenségének veszélyeztetése esetén egymással és Ausztriával tanácskozni fog. Ezenkívül kötelezte magát a két kormány az egymással való tanácskozásra minden esetben, amikor ez szükséges. Febr. 1-én Flandin min.-elnök és Laval külügymin. az így előállott helyzet megbeszélésére Londonba utaztak. Ez alkalommal febr. 3-án újból leszögezték a f. és angol államférfiak, hogy a leszerelt államoknak nincs joguk leszerelési kötelezettségeiken változtatni, azonban egy szabad tárgyalásokon alapuló általános rendezést kívánatosnak mondtak ki és kedvező álláspontot foglaltak el egy keleteurópai kölcsönös segélynyújtási, valamint a jan. 7-i paktumban ajánlott középeurópai paktum-