Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Csehszlovákia

szükségessé vált tisztázására már máj.-ban tartották meg és azok a kormányon lévő pártok általános térvesztésével és a jobb pártok erősödésével zárultak. A szudéta-német párt nagy sikert ért el. Az utána rövidesen megtartott tartománygyűlési választások csak megerősítették az előbbiek eredményét. Jún. végén Prágában nagy ünnepségek keretében kato­likus kongresszust tartottak, amelyen a pápa legátus által képviseltette magát. A cs.-i kommunisták kormányellenes magatartása a Szov­jetunióval történt szerződéskötés következtében lényegesen enyhült. A marxista egységfront létrehozására történt kísér­letek nem vezettek eredményre. A budapesti Pázmány Egyetem 300-éves jubileumával párhuzamosan Nagyszombatban is ünnepélyt rendeztek, amely­nek célja az akkori egyetem szláv jellegének kidomborítása volt. A szlovenszkói autonomista pártoknak a választások ide­jére megalakított blokkja később ismét lazulás tüneteit mu­tatta. A szlovenszkói belpolitika a centralisták és autonómisták harcának jegyében állott. Az év végén számos kormánykijelen­tés Ruszinszkó autonómiájának közeli megvalósítását ígérte. A német kisebbség a szudéta-német párt hatalmas győzelme révén a belpolitikai élet fontos faktorává vált. A szudéta­német vidékeken az éhínséggel határos nyomor erős tényező­nek bizonyult az aktivizmus elleni állásfoglalásra és alkalmul szolgált a Henlein-pártnak arra, hogy reámutasson a kormány­nak a német kisebbséggel szembeni diszkrimináló magatartá­sára. A szudéta német párt Teplitz-Schönauban okt.-ben hatal­mas népgyűlést tartott. A magyar kisebbség helyzetét az ellenzéki magyar pártok szolidaritása jellemezte. A hivatalos politikán kívülálló, el­helyezkedni csak nehezen tudó ifjúsági csoportok Rimaszom­baton tartott értekezletükön új orientációt sürgettek s rezolu­ciójukban több figyelmet követeltek a magyarság gazdasági és kulturális igényeinek. Az értekezlet határozmányait a felvidéki magyar pártok részben elfogadták és az elnökválasztáson nem tartózkodtak a szavazástól, hanem a felvidéki magyarság sérel­meinek orvoslása reményében Benesre adták szavazataikat. Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordulója alkalmával a cs. hatóságok közreműködésével a kassai dómban gyász­ünnepély volt, amelyen a magyar követség képviselője résztvett. Külpolitikában : A cs. külpolitika legfőbb célja az ország területi integritásának megőrzése. E végből Cs. változatlanul a kisantant-ra, Franciaországra és a Népszövetségre támasz­kodik, amely politikai pillérek a Szovjetunióval megkötött szerződések révén újabb faktorral gazdagodtak. A szovjet-cs. barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés a két ország viszonyát új alapokra fektette. Ezen szerződés-komplexum-

Next

/
Thumbnails
Contents