Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Svédország

Parlament (Birodalmi gyűlés): Kétkamarás rendszer. I. Kamara: A tagok 1—1 nyolcadrésze választatik évenként. Elnöke Axel F. Yennersten. Szociáldemokraták 65 Konzervatív jobbpárt 45 Gazdapárt 22 Néppárt 16 Svéd szocialista párt 1 Pártonkívüli konzervatív 1 150 II. Kamara: Választások 1932. szept. 17. és 18-án, 4 évre, Elnöke Johan B. Erikson. Pártok : Szoc. demokraták (Hanson) 102 Konzerv, jobbpárt (Lindman) 56 Gazdapárt (Persson) 37 Néppárt (Hamrin, Jeppson) 24 Svédország szoc. pártja (Kilblom) 8 Moszkvától függő kommunista párt (Slilén) 2 Pártonkívüli konzervatív 1 "230 Változások az év folyamán : Kormányban : Változás nem volt. Parlamentben : A rendszeres évi választások csak lényegtelen eltolódást eredményeztek a pártarányokban. Pontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Jelentősebb események a s. belpolitikát nem zavarták. A gazdasági krízis elmúlt, a munkanélküliség enyhült és új gazdasági fellendülés korszaka kezdődött. A kormány a nehéz időkben kivetett különadókat nem szüntette meg, sőt a költségvetést emelte és a többlet jórészét népjóléti célokra fordította. Ezzel szemben a véderő-kiadásokat nem volt hajlandó emelni, amiért a konzervatívok részéről erős kritikában volt része. Később, a világpolitikai események hatása alatt, revízió alá vette a véderővel szemben folytatott eddigi politikáját. A s. közvélemény mindjobban sürgette a Gotland-szigetek megerősítését. Az egyre érezhetőbb csökkenés a születési arányszámban a parlamentet ezen kérdéssel való foglalkozásra késztette. A stockholmi községtanácsi választásokon a szoc. dem. vereséget szenvedtek, ami a párt évek óta felfelé törő vonalának megtorpanását jelenti. Külpolitikában : S. külpolitikája egyrészt a skandináv államokkal, másrészt a Nemzetek Szövetségével szemben való szolidaritáson alapult.