Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Nemzetek Szövetsége

Lengyelország elállott a javaslatnak szavazás alá bocsátásá­tól, azonban fenntartotta azon bejelentését, hogy a jövőben kisebbségvédelmi rendezéssel kapcsolatos kisebbségi ügyekben a nemzetközi fórumokkal minden együttműködést megtagad. A N. Sz. pénzügyi bizottsága többízben foglalkozott Auszt­ria, Magyarország és Bulgária pénzügyi helyzetével. A Munkaügyi Szervezetnél: Foglalkozott a munkanélküli­ség esetére való biztosításnak, a nők éjszakai munkájának, az ipari megbetegedésekért adandó kártérítésnek, a munkaidő csökkentésének s a fizetett szabadságidőnek problémáival. Az Állandó Nemzetközi Bíróságnál: Az Á. N. B. foglal­kozott a török partvidéken lévő világítótornyok karbantartása kérdésében felmerült francia—görög vitás üggyel, egy, a kongói folyamhajózás intézkedései által megkárosított angol állam­polgár kártérítésével kapcsolatos angol—belga viszállyal és egy csehszlovák vállalatnak a perzsa kormánnyal felmerült vitás ügyével. Magyar vonatkozásban : A m. kormány bejelentésére a tanács máj.-i és jún.-i ülésszakán foglalkozott a m.—jugoszláv határincidensek kérdésével. A m. bejelentés rámutatva arra, hogy az utóbbi évek során a jugoszláv határőrség indokolatlan fegyverhasználatának 17 m. állampolgár esett áldozatul, s hogy a jugoszláv hatóságok az érvényben lévő megállapodások meg­szegésével a m. kettősbirtokosok átkelését s áteső birtokaik kezelését lehetetlenné teszik, a N. Sz. közbenjárását kérte a két ország közötti viszony megzavarására alkalmas ezen jelen­ségek megszüntetésére. A jugoszláv kormány válaszában hivat­kozott arra, hogy a határon életbeléptetett szigorú rendszabá­lyokra a m. területen megszervezett horvát terroristák átkelésé­nek megakadályozása miatt volt szükség. A vita során, amely­ben M.-ot Eckhardt Tibor orsz.-gyűl. képviselő képviselte,, megállapítást nyeit, hogy a két érdekelt kormány kész az ellentéteknek közvetlen tárgyalások útján való megoldására,, miért is a tanács a kérdés érdemében állást nem foglalt. Az eredménnyel zárult közvetlen tárgyalásokról felvett jegyző­könyveket a m. kormány a N. Sz. tudomására hozta s ezzel az ügy befejezést nyert. A dec.-i rendkívüli ülésszakán foglalkozott a tanács a jugoszláv kormánynak nov. 22-i beadványával, melyben utóbbi a tanács tudomására hozza a Jugoszlávia és M. közt fennálló, a békét veszélyeztető helyzetet. A jugoszláv beadvány azon beállításával szemben, hogy a horvát emigránsoknak m. terü­leten ú. n. táborokban való koncentrálásával, terrorista kikép­zésével s külföldre utazásuk elősegítésével a m. kormányt, illetve hatóságait Sándor jugoszláv király meggyilkolásában felelősség terheli, a m. kormány válaszában leszögezte, hogy a horvát politikai menekültekkel szemben kizárólag a menedék­jog elveinek megfelelőleg járt el s nem akadályozhatta meg,

Next

/
Thumbnails
Contents