Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Német Birodalom

zátonyra futnak. Miután az összes egyezkedési kísérletek meghiúsultak, N. távoltartja magat a leszerelésre vonatkozó további megbeszélésektől és többé-kevésbbé nyíltan foganatosítja mindazon rendszabályokat, amelyeket a maga biztonsága megóvására szükségesnek tart. A leszerelési tárgyalások kudarca, után Barthou francia külügymin. országának biztonságát az ú. n. keleti paktumterv felvetésével véli szolgálni, mely két különálló szerződésből állana : egy konzultációs, assistance mutuelle és megnemtámadási szerződésből N.-, Lengyel-, Finn-, Lett-, Észt-, Litvánországok, a Szovjetúnió és Csehszlovákia között s ehhez járulna egy francia—szovjet garanciaszerződés, amely szerint Franciaország a keleti-, a Szovjetúnió pedig a locarnói szerződés garansává válna. Tervének júl.-ban Angliát megnyeri és az angol nagykövetek azt elfogadásra ajánlják az érdekelteknek. N. nem utasítja vissza, de a részére elfogadhatatlan rendelkezésekre rámutat : az egyenjogúságát nem látja biztosítottnak, területét átvonulási terepnek át nem engedheti és megfelelőbbnek tartana kétoldali megállapodásokat, mert nem rejtenek magukban oly veszélyeket, mint a többoldali megállapodásoknak javasolt formája. A francia—n. viszonyt a fenti kérdéseken kívül a Saarterület hovatartozandósága feletti döntés közeledése befolyásolta. Hitler az év elején arra törekszik, hogy a kérdés kétoldalú megegyezéssel rendeztessék a súrlódások elkerülése céljából. Törekvése francia oldalról nem talált megfelelő megértésre és ezéit a döntés az 1935 jan. 13-án megtartandó népszavazás utánra halasztatik. A Népszövetség tanácsa az ezzel összefüggő kérdések lebonyolítására egy népszavazási bizottságot és egy bíróságot delegál. Nov.-ben francia csapatösszevonásokról vannak hírek forgalomban a Saar-terület mentén, mire a kormány tiltakozó jegyzéket intéz a locarnói egyezményt aláíró hatalmakhoz. Egyidejűleg a n.—saarvidéki határ mentén szigorú rendszabályokat léptet életbe, amelyekre a francia külügymin. megnyugtató kijelentésekkel válaszol. A Saar-kérdés rendezésével megbízott hármas bizottság dec.ben Rómában az összes kérdésekben megyezést létesített, többek között nagyobb nemzetközi katonai kontingens kiküldését határozzák el a népszavazás zavartalan lebonyolításának biztosítására. N. részről az év folyamán több barátságos gesztus történt Franciaország felé, nevezetesen a francia frontharcosok irányában, akik közül egy kisebb küldöttség a kancellárt is felkereste. Az olasz—n. viszony az osztrák kérdés jegyében állott. A febr. 17-i háromhatalmi deklaráció kedvetlenséget váltott ki a n. sajtóban Olaszország ellen. A márc. 17-i magyar— osztrák—olasz jegyzőkönyvek szintén nyugtalanságot keltettek. Papén alkancellár márc. végén Olaszországban tett magán-