Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Németalföld

Külpolitikában : N. külpolitikai aktivitása főleg gazda­sági területen mozgott. Számos kereskedelmi s gazdasági szerződést és egyezményt köt, részt vesz az ú. n. aranyblokk tárgyalásain s okt.-ben a blokkhoz tartozó államokkal az aranyalap fenntartása mellett jegyzőkönyvet ír alá. N. jan.-ban a népszövetségi statútumok módosítását ellenző jegyzéket intéz a Népszövetséghez. A Népszövetség felkérésére dec.-ben 250 főnyi tengerészcsapatot. küld ki a Saarvidékre a népszavazás alatti rend fenntartására. A N. és Belgium között régóta függőben levő antwerpeni csatorna-kérdés aktualitásából veszít, minthogy a belga kor­mány a tengerhez és a Rajnához saját területén tervezi egy víziót kiépítését. N. közvéleménye aggodalommal fogadta Baldwin-nak az angol alsóházban tett azon kijelentését, hogy Anglia határa a Rajnánál fekszik. Megnyugtatására a n. külügyminiszter kijelentette, hogy Anglia N. semlegességét minden tekintet­ben respektálni fogja. A N. és Anglia között folytatott gazda­sági tárgyalások mindkét fél elzárkózásra való törekvése foly­tán eredménytelenül fejeződtek be. N. gazdasági politikája Japánnal szemben arra irányult, hogy keletindiai gyarmatain a japán gazdasági térhódításnak gátat vessen. A Szovjet-Unióval szemben N. kitartott azon álláspontja mellett, hogy nem kívánja a diplomáciai kapcsolatok felvéte­lét s vele hivatalos gazdasági egyezményt sem köt. Magán­iniciatíva történt azonban a gazdasági kapcsolatok kiépíté­sére : a különböző h. gazdasági ágak közös bizottságot léte­sítettek a szovjetpiac felvevőképességének tanulmányozására. N.-ön látogatást tettek Schmitz osztrák szociális, Sap belga gazdasági és Manoilescu román kereskedelmi miniszterek. N. argentínai, francia, olasz keresk. szerződést, cseh­szlovák gazdasági, német clearing és transfer, uruguay-i keresk. és hajózási egyezményt írt alá ; életbeléptette 1934-i chilei és török clearing-egyezményeit, német, portugál, spa­nyol, török kereskedelmi szerződéseit. Magyar viszonylatban : A marseillei királygyilkosságot követő jugoszláv konfliktusban a n. sajtó számos ízben han­goztatta, hogy M.-ot bűnbaknak állították oda. Az idegen munkaerők ellen, valamint az árubehozatal korlátozására irányuló intézkedések folytán egyrészt számos m. honos kénytelen volt N.-et elhagyni, másrészt M.-nak N.-be való bevitele lényegesen csökkent. Az év folyamán Hendrik kir. herceg Budapestre láto­gatott. Magyar követség : Hága, Oranjestraat 8. Török Béla r. k» és megh. min., követ.

Next

/
Thumbnails
Contents