Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Finnország

Változások az év folyamán: Kormányban : Witting pénzügyminiszter lemondása után jan. 19-én a köztársasági elnök H. M. J. Relander-t nevezte ki. Parlamentben : Az év folyamán változás nem volt. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : A parlament működése normális volt, a baloldali pártok tárgyilagossággal támogatták a kormányt. Az ősz folyamán a finn—svéd nyelvharc élesebb formákat vett. Egyenruhaviselési tilalmat vezettek be a különböző színes ingű alakulatok elleni rendszabályként. Külpolitikában: A Franciaország által ajánlott »keleti paktum« F.-ban nem talált kedvező fogadtatasra. F. azzal nem kíván foglalkozni. Ugyancsak elutasította a »balti paktumához való csatlakozást is és inkább a skandináv államokhoz közeledett. Hackzell külügymin. két látogatása Stockholmban ezt a célt szolgálta. Látogatást tett ezenkívül Észtországban is. Látogatást tettek Helsink iben a svéd és litván külügymin.-ek, a svéd prezumptív trónörökös, a svéd-, lett és észt vezérkar főnökei. Szerződések: F. életbe léptette 1934-i amerikai keresk. és konzuli egyezményét, török keresk. szerződését, orosz Ladogatavi egyezményét és csehszlovák keresk. pótegyezményét; ratifikálta 1934-i orosz rénszarvas-egyezményét, a f.-—orosz megnemtámadási és észt keresk. szerződést, német keresk. szerződését pedig megváltoztatás után meghosszabbította 1935 végéig; lengyel keresk. pótegyezményt és norvég rénszarvasegyezményt kötött. Magyar viszonylatban : A két nemzet közti kapcsolatok kimélyítését szolgálta számos kulturális és sportéiintkezés. Kivimáki min.-elnök és Relander pénzügymin. nyári szabadságukat Magyarországon töltötték s annak végeztével hivatalos látogatást tettek Budapesten. Magyar követség: Helsinki, Kirkko Katu 2., vagy Pohjois Ranta 4. Kiss Sándor rk. köv. és mh. min., követ.