Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Ausztria

numa választ új elnököt és dönt hadüzenetek stb. tárgyában. A »Bundestag« 59 tagját a fenti tanácsok választják. A benyújtott és letárgyalt törvényjavaslatok elfogadása vagy elvetése felett dönt. Az új alkotmányra való átmenet idején a kormány rendeletekkel kormányozott. Az államtanácson kívül kivételesen első ízben a kultúrés gazdasági tanácsok tagjait is az elnök nevezte ki. A Bundestag nov. 30-án tartotta első ülését. Az év végéig mindkét testület csupán formális működést fejtett ki. Változások az év folyamán: Kormányban : A febr.-i események után Schmitz népjóléti min. tárcáját Neustádter-Stürmer veszi át. Márc. 13-án Alois Schönburg-Hartenstein hg-et hadügymin.-ré nevezik ki, júl. közepén azonban lemond. Máj. elején Fey alkancellár lemond, utódja Starhemberg hg. Fey biztonsági min. lesz és egyúttal az alapítványi ügyeket is ellátja, míg júl. közepén le nem mond. Júl. 19-én a kormány rekonstrukciójára kerül sor. A hadügyi tárcát maga a kancellár veszi át és BergerWaldenegget igazságügymin.-ré nevezik ki. Dollfuss meggyilkolása után Schuschnigg lesz kancellár, ki elődje kabinetjét megtartja. Aug. 1-én földmívelési min.-ré Reithert nevezik ki. Parlamentben : A régi parlament, mely 1933 tavasza óta nem működött, mindössze egy ülésre lett összehíva ápr. 30-án, miután a szoc.-demokraták és a disszidens Heimatblockképviselők mandátumait előzőleg megsemmisítették. Ezen az ülésen az új alkotmányt, valamint a Szentszékkel kötött konkordátumot iktatták törvénybe. Az új alkotmány értelmében létesített képviseletek kivételesen kinevezés útján alakultak meg nov .-ben. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : Az év elején a kormány a Vaterlándische Front-ra támaszkodva két ellenféllel küzd : a nemzeti szocializmus és a szociáldemokrácia ellen. Febr.-ban Linzben fegyveres összetűzésre kerül az állambiztonsági szervek és a szoc.demokraták között, amit ürügyül használnak Bécsben forradalmi jellegű általános sztrájk proklamálására. A kormány statárium kihirdetésével válaszol és önkéntes alakulatok, csendőrség és hadsereg segítségével négynapi kemény utcai harcok után sikerül neki a szoc.-dem. védőrség ellenállását letörni. A szoc.-dem. vezetőség egyrésze külföldre menekül (Deutsch, Renner), másrésze fogságba kerül (Kari Seitz polgármester, Korner tbk. stb.). A kormány feloszlatja az összes szoc.-dem.