Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

SZOCIALISTA TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE. (Szovjet-Unió.) Szövetséges állam, mely a következő köztársaságokból áll: Orosz szocialista szövetséges tanácsköztársaság, Ukránia, Fehéroroszország, Transzkaukázia, Turkesztán, Uzbekisztán és Tádzsikisztán. Területe: 21,343.642 leni

1. Lakossága (1932-ben) : 161,849.900. A Népszövetségnek tagja. — A forradalmi események következtében II. Miklós cár 1917 márc. 15-én lemond, mire Oroszország Kérenszki vezetése alatt köztársasággá alakul át. Nov. 7-én a kommunista párt erőszakkal veszi át a hatalmat Pétervárott. Lenin és Trockij alatt megalakul a Népbiztosok Tanácsa. 1918 jan. 16-án ül össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, melyet szétkergetnek és helyébe a tanácskongresszus lép. A központi hatalmakkal a bresztlitovszki békét (1918 márc. 3.) kötik. Az 1919. és 1920. évek folyamán dúl a polgárháború, mely a szovjetellenes csapatok vereségével végződik, és a lengyel háború, mely a rigai békével (1921 márc. 18.) fejeződik be. 1922 végén az eddig alakilag független tanácsköztársaságok szövetkeznek. A Szövetség alkotmányát 1923 júl. 6-án fogadják el. A Sz. a volt orosz területekből elismerte Észt-, Finn-, Lett-, Litván- és Lengyelországok kiválását, lemondott Karsz és Ardahanról (Törökország javára), de Besszarábiáról nem. Az államhatalom legfőbb letéteményese a tagállamok választott képviselőiből álló és kétévenként ülésező Szövetségi Tanácskongresszus. Ennek távolléte idején a főhatalmat a Szovjetállamok Központi Végrehajtó Bizottsága (ZIK) gyakorolja, amely a Szövetségi Tanács (SS) és a Nemzetiségek Tanácsából (SN) áll. Az SS tagjait, kiknek száma 450 körül változik, a kongresszus választja 1—1 évi mandátummal, az SN 136 tagját a szövetséges államok és autó no m területek küldik ki. A ZIK évente háromszor, rendesen csak néhány napra ül össze. Ülésein, bár körülbelül az európai parlamenteknek felel meg, nem alkot törvényeket, hanem egyrészt a kormány és az Elnöki Bizottság által követendő irányelveket állapítja meg, másrészt utóbbiak időközben tett intézkedéseit jóváhagyja. A ZIK ülésszakain kívül, ennek 27 tagból álló Elnöksége, mely állandóan működő szervezet, gyakorolja a legfőbb törvényhozói, bírói és közigazgatási hatalmat. Szűkebb szerve ennek a 7 tagból álló Elnöki Bizottság, mely a 7 tagállam képviselőiből áll és a ZIK nevében rendeleteket ad ki és kinevezéseket eszközöl. Államfő: Mikhail I. Kalinin, a kongresszus és a ZIK elnöke. Szövetségi Népbiztosok Tanácsa (SNK = Szovnarkom): Az államhatalom központi végrehajtószerve. Tagjait a ZIK nevezi ki.