Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Lengyelország

Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Az ország az elmúlt évben is hadiállapotban volt, a sajtószabadság szünetelt. Machado elnök kormánya kíméletlen terrorral igyekszik magát fenntartani, azonban a katonaság aug. 8-án lemondásra kényszeríti. A hadseregfőparancsnok Alberto Herrera y Franchi ekkor ideiglenes elnököt nevez ki, aki a parlamentet feloszlatja. Szept. 3-án az altisztek és katonaság egy ötös tanáccsal az élükön átveszik a hatalmat. Az új kormány mindinkább baloldali irányra tér át ; kötelezővé teszi a szakszervezetekbe való tömörülést, a cukorgyárak egy részét a munkások, az Egyesült Államok tulajdonában lévő villanytelepek vezetését pedig a belügyminiszter vette át. A közbiztonság megszűnt. Gazdaságilag az ország a tönk szélén áll. Elnöki rendelettel az idegen alkalmazottak számát 50%-ra korlátozzák, minek folytán az idegenek között nagy a munkanélküliség. Rendelettel kísérletet tettek a munkanélküli idegenek kiszállítására, ez azonban pénzhiány miatt nem volt végrehajtható. A jelenlegi kormány ellen két forradalom volt (az egyik egy havanai szállodában tábort ütött 800 tiszt forradalma), de mindkettőt sikerült erős vérontás után leverni. Külpolitikában : Az uralmon lévő kormányt eddig Spanyolország, Mexikó, Panama és Uruguay ismerték el. Magyar követség : Washington D. C., 1424—16th Street NW. Pelényi János rk. k. és mh. min., követ. LENGYELORSZÁG. Köztársaság. Területe: 388.400 km". Lakossága (1931-ben) : 32,132.937. A Népszövetségnek tagja. — 1918 okt. 7-én a régenstanács kiáltványában kimondja a három szétszakított rész egyesülését. Ugyanakkor a lublini kormány kimondja a l. köztársaságot. Nov. 11-én Pilsudski átveszi a katonai hatalmat. Nov. 22-én ideiglenes alkotmányt léptetnek életbe. 1919 jan. 23-án a csehek elfoglalják Teschent. Febr. 20-án Pilsudski ideiglenes államfő lesz. 1919—1920 l.—szovjetorosz háború. 1920 júl. 28-án a Legfőbb Tanács döntése értelmében a l.-ek és csehek közti vitás területeket megosztják. 1920 aug. 15—18-án a szovjetorosz hadsereg vereséget szenved Varsó előtt. Október 3-án Zeligowski tábornok elfoglalja Vilnót. 1921 márc. 17-én elfogadják az alkotmányt. Márc. 18-án megkötik a rigai békét a Szovjetúnióval. Márc. 20-án népszavazás Felső-Sziléziában, melynek eredményekép a népszavazási területet megosztják L. és Németország között. 1922 dec. 9-én Narutoviezot a lengyel köztársaság első elnökévé választiák, de két nappal később meggyilkolják. Utódjául dec. 20-án Stanisíaw Wojciechowskit választják. 1926 máj. 12-én Pilsudski puccsal átveszi a hatalmat, de máj. 31-én visszautasítja az elnöki méltóságot. Aug. 2-án alkotmánymódosítás az elnöki hatalom kiterjesztésével. Államfő : Ignacy Moscicki, a köztársaság elnöke. Megválasztatott 1926 jún. 1-én 7 évre. Újraválasztva 1933 máj. 8-án 7 évre.