Külpolitikai adatok az 1932. évről (Budapest, 1933)

Svédország

Pállok: Szociáldemokrata Konzervatív jobbpárt Gazdapárt Szabadelvűpárt Liberálisok Kommunista Pártonkívüli konzervatív Pártonkívüli liberális 58 (52) 49 (47) 18 (17) 18 (23) 4 (7) 1 (1) 1 (3) 1 150 (150) II. Kamara: Elnöke Johan B. Eriksson. Választások szept. 17-—18-án, 4 évre. Pártok : Szociáldemokrata (Hanson) Konzerv, jobbpárt (Lindman) Gazdapárt (Reuterskiöld) Szabadelvű párt (Hamrin) Liberálisok (Lvberg) Kommunista (Kilbom) Szélső kommunista (Sillén) 104 (90) 58 (73) 36 (27) 20 (28) 4 (4) 6 2 (8) 230 (230) A választás előtti pártarány zárójelben. Változások az év folyamán : Kormányban: Aug. 6-án Ekman miniszterelnök helyét Hamrin pénzügyminiszter foglalja el. Parlamentben: Szept. 17—18-án folyt le az általános választás. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában: A Kreuger öngyilkosságát követő gazda­sági válság ellensúlyozására a kormány márc. 14-én morató­riumot léptet életbe, hogy a Kreuger-vállalat ok rendezését elő­segítse. Az üggyel kapcsolatban kompromittált Ekman lemond. Az általános választás szociáldemokrata győzelmet hoz. Az új szocialista kormány programmja a munkanélküliség és a lesze­relés kérdésének megoldása. Külpolitikában: A svéd külpolitikában a gazdasági kér­dések dominálnak. A három skandináv állam külügyminiszterei jan. 6-án és okt. végén találkoznak gazdasági kérdések megbeszélése végett. Az osloi megegyezés államai jún.-ban Hamburgban szak­referensi értekezletet tartanak, majd dec.-ben újból találkoz­nak Hágában. Stockholmban angol—s. hetet rendeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents