Külpolitikai adatok az 1932. évről (Budapest, 1933)

Nemzetek Szövetsége

bizottság igyekszik a vitás felek között közvetíteni. A konciliáció az év végéig nem vezet eredményre. A német kormány az ú. n. memeli-ügvet febr.-ban a Tanács elé vitte, panaszt emelvén a litván kormány ellen, amiért az autonom Memel helyi parlamentjének elnökét elmozdította. A kérdés a hágai bíróság elé került. — A N. Sz. foglalkozott, ele eddig érdemi elintézés nélkül, a Bolívia és Paraguay közötti vitás üggyel. — A perzsa kormány megvonván az Anglo-Persian Oil Company koncesszióját, a brit kormány az ügyet a Tanács elé vitte (dec.); a tárgyalások 1933-ra lettek halasztva. A N. Sz. az év folyamán ismételten foglalkozott a világgazdasági válsággal. Á pénzügyi bizottság egyes államok (Ausztria, Magyarország, Bulgária, Görögország, Románia) pénzügyi helyzetét vizsgálta. Közép- és Kelet-Európa gazdasági rekonstrukciója ügyében megtartják a stresai konferenciát (szept. 5—20.); elnöke Georges Bonnet, magyar delegátusok Teleszkv János és br. Prónay György. A Munkaügyi Szervezetnél : Foglalkozott a munkanélküliség problémájával; e téren akciója kétirányú volt: 1. a nemzetközi és nemzeti nagy közmunkák rendszeres programmbaszedése és 2. a munkaidő leszállítása (heti 40 óra). A szervezet ápr. 12—30-ig egyetemes értekezletet tartott. Magyar kormányképviselők : MárffyMantuano követ és Baranyay köv. tan. A ratifikált munkaügvi egvezménvek száma 490-re emelkedett. Magyar viszonylatban : A leszerelési konferencián gróf Apponyi Albert képviseli Magyarországot. A pénzügyi helyzet a Pénzügyi Bizottság jelentései alapján a Tanács minden ülésszakának napirendjén szerepelt és az országot Pelényi János követ képviselte. — Magyar kisebbségi kérdéssel (a csiki székely határőrezred magánjavai) foglalkozott a Tanács szept.-ben. Mag}-arország be lett választva a mandzsúriai konfliktus tárgyában alakított 19-es bizottságba. Magyar képviselet: Genf, 8. Rue Senebier. Pelényi János rk. k. és mh. m., a képviselet vezetője.