Külpolitikai adatok az 1931. évről (Budapest, 1932)

Olalszámok - 53

dott. Hosszú kormányválság után a haladó Skujenieks alakítóit dec. 14-én koalíciós kormányt. Parlamentben : A választások csekély változásokat hoztak. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : A vámtarifa javasolt emelése és a rigai dóm kérdése okozta a Celmins-kormány bukását. Alberings sikertelen kormányalakítási kísérletét Ulmanis kormánya követte. A választásokon a nagy szélső jobb- és baloldali pártok veszítettek a középpártokkal szemben. Miután lett polgári blokk alakítása nem sikerült. Skujenieks csonka-kormányt alakított, főleg gazdasági programmal. A rigai német dóm lett kézre került. A lengyel iskolákat és egyesületeket bezárták. Külpolitikában : Lengyelországgal szemben a letl-galli lengyel kisebbség dolgában ellentét fejlődött ki. Lettország Franciaországban vasúti kölcsönt vett fel. A lett-litván viszonyt számos hivatalos és félhivatalos látogatás, egyezmények kötése és a kereskedelmi forgalom fejlesztése élénkítették. Az észt külügyminiszter és a litván miniszterelnök látogatást tettek Rigában. Magyar követség : Helsinki, Kirkko Katu 2. vagy Pohjois Ranta 4. Jungerth Mihály köv. tan., ügyvivő. LITVÁNIA. Köztársaság. Területe a Memelvidékkel együtt: 56.000 km'

2. Lakossága (1930-ban) : 2,367.000. A Népszövetségnek tagja. — 1917 dec. 11-én, majd a német megszállás megszűnése után, 1918 febr. 16-án ismét kimondja függetlenségét Oroszországtól, amit a Szovjetúnió a dorpati békében (1920 febr. 2.) elismer. 1918 júl. 11-én demokratikus monarchiává, nov. 2-án pedig független köztársasággá alakul. 1920 okt. 9-én a lengyelek megszállják Vilnát. 1923 febr.-ban megszerzi a Memelteriiletet. Alkotmány 1928 máj'. 25-én. Államfő : Antanas Smetona, elnök. Megválasztva államcsíny alkalmával 1926 dec. 19-én, 3 évre. Újból 7 évre választva 1931 dec. 11-én. Kormány : Kisebbségi. Miniszterelnök : Külügyminiszter : Igazságügy : Honvédelem : Juozas Tubelis (1929 szept. 23. óta) Dovas Zaunius Alexándras Zilinskis B. Gidraitis ezredes