Külpolitikai adatok az 1931. évről (Budapest, 1932)

Olalszámok - 46

elkövetésével horvát emigránsokat gyanúsítanak. Horvát terroristák ellen nagy perek folynak. Pribicevic éhségsztrájkot rendez, hogy brusi internálása megszűnjék, majd külföldre megy. A király többször meglátogatja Horvátországot. A kormánynak egy egységes j. párt alakítására irányuló törekvése meddő marad. Áz új alkotmány az eddigi helyzeten nem sokat változtat és a választói törvény nem teszi lehetővé a népakarat megnyilvánulását. A velük való elégedetlenség a szavazástól való tartózkodásban, számos ellenzéki memorandumban és egyetemi tüntetésekben nyer kifejezést. A súlyos gazdasági válságot a gabonamonopólium bevezetése és egy állami gabonakiviteli társaság létesítése alig enyhíti. A társaság működése nagy deficitet eredményez és az végre képtelenné válik kötelezettségei teljesítésére. Májusban egymilliárd frankos kölcsönt kap a kormány Párisban a dinár stabilizációjára, az év végén pedig még 300 milliós hitelt. A diktatúra nagyszámú új törvényei közül a legfontosabbak az agrárreform-, továbbá a választásokat, a szerb egyház autonómiáját, a vízierők kihasználását és a délvidéki telepítéseket szabályozó törvények és a gabonamonopólium. Külpolitikában : A diktatúra teljes szigora alatt álló sajtó igen hevesen támadta a magyar és osztrák kormányokat, a horvát emigránsok megszervezésével és kioktatásával, valamint robbanóanyagok csempészésének megkönnyítésével vádolva őket. A király máj.-ban a Dunán találkozott a román királlyal. Dec.-ben Párisba utazott. Bauer zágrábi érsek pásztorlevele alapján márc.-ban az egész országban misék tartattak az «01aszországban leigázva élő délszláv katolikusok hitéletének visszaállításáért». Az olasz követ tiltakozott. Egy hadisírok rendezése végett érkezett görög katonai bizottság Belgrádban szokatlanul ünnepélyesen fogadtatott. A szófiai j. követség előtt lezajlott nov.-i tüntetés élénk bolgárellenes sajtókampányra adott alkalmat. A bolgár kormány a kívánt elégtételt megadta. A sztambuli Balkánkonferencián nagyobb j. delegáció vett részt. A külügyminiszter máj.-ban a bukaresti Kisantant-konferencián vett részt, nov.-ben pedig többnapos látogatást tett Varsóban, hol egy «kulturális» szerződést írt alá. Ghica román külügyminiszter okt.-ben Belgrádban tárgyalásokat folytatott. Franciaország jelentős pénzügyi segítséget nyújtott J.-nak. A francia flotta több egysége jún.-ban meglátogatta Spalatót. Balbo olasz légügyi miniszter Belgrádban látogatást tett. J. Csehszlovákiával kereskedelmi szerződést, Ausztriával provizóriumot kötött. A lengyelekkel kulturális szerződést írt