Külpolitikai adatok az 1931. évről (Budapest, 1932)

Olalszámok - 36

Parlament (Eduskunta) : Egykamarás rendszer. Választás 1930 okt. 1-én, 3 évre. Elnöke Kyösti Kallio. Pártok : Gazdaszövetség 59 Finn haladók 11 Egyesült finn konzervatív párt 42 Svéd néppárt 19 Szociáldemokraták 66 Egyéb 3 Összesen 200 Változások az év folyamán : Kormányban : Svinhufvud miniszterelnök köztársasági elnökké való választatása következtében lemondott. Az új kormány március 20-án alakult meg. Parlamentben : Változás nem volt. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : A parlament a költségvetésen kívül főleg gazdasági törvényjavaslatokkal foglalkozott. A takarékossági intézkedések során a prohibíció eltörlése útján új bevételi forrásokat akartak nyitni. Okt. 12-én a kormány kénytelen volt az aranystandardról letérni. Ennek hatása alatt a prohibíciós kérdésben népszavazás voll, mely a «nedvesek» győzelmét hozta. A Lappo-mozgalomnak egyes további kilengései voltak. Mannerheim tábornok a haditanács elnökségét fogadta el. Külpolitikában : A finn—szovjet viszonyt az ingermanlandi finnek deportálása elmérgesítette. A f. kormány Moszkvában interveniált, de Litvinov genfi ígéretei folytán az ügyet nem vitte a Népszövetség elé. Páts észt kormány- és köztársasági elnök júl.-ban meglátogatta F.-ot. Ugyancsak eljött az észt külügyminiszter, továbbá szept.-ben az észt parlament és az észt flotta. Az év vége felé f.—szovjet megnemtámadási tárgyalások indultak meg. Hajózási egyezményt kötött F. Franciaországgal, kereskedelmi és hajózási szerződést Észtországgal és vámegyezményt Argentínával. Magyar viszonylatban : Jún.-ban zajlott le a IV. finn-ugor kongresszus, amelyen a magyar kormány képviseletében Szily államtitkár, azonkívül még kb. 400 magyar vett részt. Magyar követség : Helsinki, Kirkko Katu 2. vagy Pohjois Ranta 4. Jungerth Mihály, köv. tan., ügyvivő.