Külpolitikai adatok az 1931. évről (Budapest, 1932)

Olalszámok - 25

sége miatt lemond oki.-ben a miniszterelnökségről és házelnök lesz. Parlamentben : Mandátuma lejártával a cár ápr. 18-án feloszlatta. A választás a Zgovor megbuktatására alakult nemzeti blokk győzelmével végződött. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : A Liapcsev-kormány a házfelosztás után ápr. 20-án lemondott, de a király által kívánt koalíciós kormányalakítás nem sikerülvén (Malinov, Cankov, majd újból Malinov megbízatása), két hét múlva ismét átvette az ügyeket. A máj.-i miniszterváltozás Liapcsevnek a Szmilovistákkal való megegyezéséből folyt. Malinovnak sikerült az ellenzéki polgári pártokat és az agrárúniót egy blokkba tömöríteni és a választásokat az azokat vezető kormány ellen megnyerni. A munkáspárt (kommunisták) is váratlanul megerősödött. Az új kormány által alkotott amnesztiatörvény általában minden emigráns hazatértét lehetővé teszi, a négy Jugoszláviában élő agrárvezér (Sztojanov, Atanaszov, Obov és Todorov) kivételével. A tartalékos katonai és sportegyletek Lazarov tbk.-kal élükön a kommunista veszély elleni munkára szövetségbe tömörültek. A macedón frakciók közötti testvérharc több gyilkosságra vezetett. A gazdasági válság számos új törvényt tett szükségessé (gabonaértékesíiő intézet létesítése, tisztviselői fizetések csökkentése, vámtételek emelése, kartelitörvény, adófizetések könynyítése). Ezekhez a választójogi reform- és az amnesztiatörvény járulnak. Külpolitikában : A revíziós mozgalom Bulgáriában terjedőben van. A békeszerződés évfordulóján tiltakozó gyűlések voltak, amelyek a jugoszláv követség elleni diáktüntetésekkel végződtek. A Hoover-moratórium tárgyában Görögországgal támadt differenciák megegyezéssel végződtek. Egyéb b.-görög függőkérdések megoldására nem került sor. A sztambuli balkánkonferencián a bolgár delegáció a kisebbségvédelem kérdését helyezte előtérbe. A jugoszláv kormány tiltakozott a macedón terrortevékenység ellen, ami szintúgy, mint a diáktüntetések esete, heves sajtópolémiákra vezetett. Musanov expozéjában sajnálattal konstatálta, hogy Jugoszlávia folyton tiltakozó jegyzékkel zavarja a két ország közti viszonyt. A dobrudzsai román kolonizációs akció a b. sajtóban sok port vert fel és népszövetségi panaszokra vezetett.