Külpolitikai adatok az 1930. évről (Budapest, 1931)

Szovjet-Unió

Változások az év folyamán : Kormányban : Az 1928 október l-e óta hivatalban volt jobboldali kormányt a gabonavámok kérdésében leszavazták és azt 1930 június 7-én liberális kormány váltotta fel. Parlamentben : Változás nem volt. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : A svéd belpolitikai életet az 1930. év folyamán főleg gazdasági kérdések (gazdák segélyezése, munkanélküliség) uralták. Külpolitikában : Svédország Perzsiával harátsági és döntőbírósági szerződést, Egyiptommal, Németországgal, Törökországgal és Romániával pedig kereskedelmi szerződést kötött. Magyar vonatkozásban : Gr. Klebelsberg Kuno Svédországban látogatást, egy magyar sajtódelegáció a nyár folyamán tanulmányutat tett. SZOVJET-UNIÓ. (Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége). Szövetséges állam, mely a következő köztársaságokból áll: Orosz szocialista föderatív tanácsköztársaság (RSFSíi), Ukránia, Fehéroroszország, Transzkaukázia, Türkmenisztán, Uzbekisztán és Tádzsikisztán. A Szovjetunió területe : 21,343.642 km

2. Lakossága (1926-ban) : 147,029.947. A Népszövetségnek nem tagja. Az államhatalom legfőbb letéteményese az Únió Tanácskongresszusa, mely a tagállamok választott képviselőiből áll és kétévenként egyszer tartja rendes^ ülését. A kongresszus távol létében a főhatalmat a Szovjet Államok Központi Végrehajtó Bizottsága (ZIK) gyakorolja, amely a Szövetségi Tanács (SS) és a Nemzetiségek Tanácsából (SN) áll. Az SS 450 tagját a kongresszus választja egy évre, az SN 136 tagját a szövetséges államok és autonóm területek küldik ki. A ZIK évente háromszor, rendesen csak néhány napra ül össze. Ülésein, bár körülbelül az európai parlamenteknek felel meg, nem alkot törvényeket, hanem megállapítja egyrészt az önirányelveket, melyeket a kormánynak és az Elnöki Bizottságnak az állami élet minden terén követnie kell, másrészt pedig jóváhagyja ezeknek időközben tett intézkedéseit. A ZIK ülésszakain kívül, ennek 27 tagból álló Elnöksége, mely állandóan működő szervezet, gyakorolja a legfőbb törvényhozói, bírói és közigazgatási hatal-