Külpolitikai adatok az 1930. évről (Budapest, 1931)

Románia

Parlamentben : A király trónralépése alkalmával George Bratianu néhány hívével kilép a Carol-ellenes Vintila Bratianu liberális pártjából. Később Argetoianu is csatlakozik a disszidensekhez. A szenátus két taggal (újonnan kreált székek) szaporodott. Az időszaki választások tendenciája a kormányzópártra nézve kedvezőtlen volt. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : A világgazdasági krízis Romániában különösen erősen érezhető volt (deficites költségvetés, eladatlan termés, pénzhiány, magas kölcsönkamatláb, adóhátralékok). A restaurációval kapcsolatban az állami igazgatásban jelentős személyváltozások álltak be. A király eltávolította ellenfeleit. Vintila Bratianu, a liberális párt vezére meghalt, mire pártja behódolt a királynak. A törvényhozás igen tevékeny volt (földhitelintézet, gabonakiviteli központi szervezet és nyilvános gabonaraktárak létesítése, takarékpénztárak és mezőgazdasági kamarák szervezése, szesztörvény, telefontörvény és energiatörvény, munkatörvény, sorozási törvény, a közoktatásügyi minisztérium újjászervezése). Koncentrációs kormány alakítása, ami a király kívánsága volt, a pártok közti ellenségeskedés miatt nem sikerült. Szintúgy elmaradt a király kibékülése volt feleségével, Helena hercegnővel. E miatt nem történt meg eddig a koronázás. A kormányok románosító tevékenysége tovább folyik. Újabban nyíltan hangoztatja a kormány, hogy a beígért kisebbségi törvényeket nem szándékozik megalkotni. A népszámlálásnál a hatóságok tendenciája az volt, hogy a kisebbségeket minél kisebb számúaknak tüntesse fel. A restaurációig a régenstanács tekintélye állandóan süllyedt, a dinasztia tagjainak dolgai pedig a közönség állandó pertraktálásának voltak tárgyai. Ez teremtette meg az atmoszférát a restaurációhoz. Az antiszemita mozgalom erőben növekedett. Külpolitikában : Románia ratifikálta döntőbírósági szerződéseit Hollandiával, Amerikával és Lengyelországgal, kereskedelmi szerződéseit Törökországgal és Olaszországgal, továbbá a bolgár alattvalók sequestrált vagyona tárgyában Bulgáriával kötött egyezményét és számos multilaterális nemzetközi egyezményt. A csorbái Kisentente-konferencián egy ú. n. Kisententestatutum jött létre, mely a külügyminiszterek évi összejöveteleit szabályozza.