Külpolitikai adatok az 1930. évről (Budapest, 1931)

Olaszország

eszközölt. A Róma elfoglalására emlékeztető szeptember 20 helyébe február 11-e, a lateráni béke évfordulója deklaráltatott nemzeti ünneppé. Az internált déltiroli német vezetőket szabadonbocsátották. Bolzanóba (Bozen) német püspököt nevezlek ki. Külpolitikában : Mussolini a sajtóban (Petit Párisién, július 4.) és október 27-i beszédében a békeszerződések revíziójának szükségessége mellett foglalt állást. («A szerződések nem lehetnek nemzetek sírkövei».) Október 27-én azt is kijelentette, hogy a fasciszta Olaszország sohasem fog háborút kezdeni. Az angolnyelvű közönség részére tartott újévi angol rádióelőadásában szintén hangoztatta Olaszország békés szándékait. A londoni tengeri leszerelési konferencián Franciaország és Olaszország nem tudtak flottáik ereje tárgyában megegyezésre jutni. Szintúgy sikertelenek maradtak az évközben lefolyt tárgyalások és jegyzékváltások, melyeknél az angol és amerikai kormányok igyekeztek közvetíteni. Az olasz és francia sajtó szenvedélyes hangon polemizált egymással. A fontosabb katonai telepeket és üzemeket szovjet katonai missziók járták végig és nagyobb megrendeléseket eszközöltek. Olaszország az oroszokkal az olasz ipari termékek favorizálása tárgyában kereskedelmi egyezményt kötött. A Briand-féle páneurópai memorandumra adott válaszában a Szovjetbirodalom meghívását ajánlotta. Grandi november 24-én Milánóban megbeszélést folytatott Litvinov külügyi népbiztossal. Schober osztrák kancellár februárban Rómában látogatást tett, mely alkalommal olasz-osztrák barátsági és döntőbírósági szerződés íratott alá. Madgearu román pénzügyminiszter februárban Rómában aláírta az olasz-román kereskedelmi szerződést. Olaszország aláírta és ratifikálta a háborúból eredő pénzügyi kérdéseket rendező hágai és párizsi egyezményeket. A vatikáni állammal vámügyi és érmeegyezményt kötött. Ausztriával pénzügyi egyezményt. A vízumkényszer a magyar- és osztrákolasz viszonylatban megszűnt. A francia-olasz modus vivendi 1931 június l-ig meghosszabbíttatott. Turati, a fascisztapárt főtitkára, a pápánál kihallgatáson jelent meg. A Popolo di Trieste szerkesztősége ellen szlovén terroristák bombamerényletet követtek el. Az államvédelmi törvényszék kivégeztette őket. A kivégzéssel, valamint egy jugoszláv hajónak egy olasszal való összeütközésével kapcsolatban heves polémiák voltak az olasz és jugoszláv, illetőleg cseh sajtók között. Bariban francia- és szerbellenes tüntetések voltak. Grandi résztvett a londoni leszerelési értekezleten és a népszövetségi üléseken. Júniusban Varsóban és Budapesten tett látogatást, majd inkognitóban Bécsben is tartózkodott.