Külpolitikai adatok az 1930. évről (Budapest, 1931)

Finnország

Parlamentben : A parlament feloszlatása után október 1-én zajlottak le a választások, melyek abszolút polgári többséget hoztak. Pontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Az erős kommunista propaganda a Lappomozgalmat eredményezte, amely főleg törvénytelen elhurcolásokban mutatkozott és a Kallio-kormány bukásához vezetett. Július elején Svinhufvud alakít polgári koalíciós kormányt. A «Marsch auf Helsingfors» után a kormány feloszlatja a parlamentet. Az új parlament megszavazza a kommunistaellenes törvényeket (a sajtótörvény megváltoztatása, a köztársaság védelme, a kommunista nyomdák bezárása, a választási és községi törvény megváltoztatása). A Lappo-mozgalom országosan szervezkedik, a svédek és szociáldemokraták együttműködése az új parlamentben megszűnt. Külpolitikában : A Lappo-mozgalom finnellenes szovjetorosz sajtótámadásokra szolgáltatott okot. Finnország hároméves népszövetségi tanácstagsága lejárt. A Népszövetség legtöbb tagja elfogadta a ir.egtámaüott államok pénzügyi segélyezésére vonatkozó, Finnország által kezdeményezett egyezményt. Szerződések : Békéltető és döntőbírósági szerződés Franciaországgal, egyezmény az ellentétek békés rendezéséről Finnország és Izland között, kereskedelmi szerződések Romániával és Portugáliával, ideiglenes kereskedelmi egyezmény Egyiptommal, kereskedelmi pótegyezmények Észtországgal és Németországgal. Magyar viszonylatban : A finn külügyminiszter a Népszövetség Tanácsában támogatta a székelyek földbirtokpanaszát. Klebelsberg gróf finnországi útja alkalmával meleg fogadtatásban részesült. A turkui (Abo) egyetemen finn-ugor intézet szerveztetett és finn-ugor nemzeti kutató bizottság alakult meg. Finn rendőrtisztviselők egy csoportja Budapesten látogatást tett.