Külpolitikai adatok az 1929. évről (Budapest, 1930)

JUGOSZLÁVIA

adó testületként február 17-én egy államtanácsot rendelt ki a kormány, mely 17 tagból áll. Elnöke : Policsevics M. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Január 6-i ukáz proklamálja a király diktatúráját. Október 3-i törvény az ország nevét Jugoszláviára változtatja és azt 9 bánságra osztja, amelyeknek élén bánok állanak. A kormány törvényhozási téren lázasan tevékeny (államvédelmi, közigazgatási, elemi és középiskolai oktatási törvények, új büntetőtörvénykönyv, törvények a hadsereg és a tengerészet szervezetéről és igazgatásáról, stb.). Horvátországban gyakoriak a politikai merényletek. A kormány internálja Pribicsevics Szvetozárt és fogságba veti Predavec és Macsek horvát vezetőket. A külföldi horvát emigráció fontos személyekkel gyarapszik (Pavelics, Kosuties és Krnjevics horvát parasztpárti képviselők). A tervezett nagy külföldi kölcsön felvétele nem sikerült. Külpolitikában: Jugoszlávia ratifikálja a Kellogg-paktumot és kereskedelmi szerződéseket köt Spanyolországgal és Franciaországgal ; az albán—jugoszláv kereskedelmi szerződés életbelép, szintúgy a magyar—jugoszláv kereskedelmi szerződés. Új kisebb fontosságú szerződések köttettek Magyarországgal, Romániával és Ausztriával. Az olasz—jugoszláv barátsági szerződés januárban lejárt és meg nem újjíttatott. A belgrádi kisentente-konferencia a kisentente struktúráját tovább kiépíti anélkül, hogy a gazdasági kisentente megvalósulna. Bulgáriával szemben Jugoszlávia megszünteti a határzárt és Pirotban és Szófiában tárgyalásokat folytat a kettős birtokosok, a határforgalom és a határmenti semleges zóna kérdéseiről. Görögországgal Jugoszlávia barátsági és döntőbírósági szerződést köt, amely szerint «les Parties s'engagent á ne se livrer de part et d'autre á la guerre». A szalonikii kérdés jugoszláv—görög egyezménnyel nyer megoldást. A háború előtti francia adósság kérdésében a hágai bíróság Jugoszlávia ellen dönt, de a kérdés gyakorlati rendezése nem sikerül. Franciaország és Anglia azon irányban lépnek közbe, hogy a bolgár—szerb viszonyt javítsák (szófiai démarche a határincidensek miatt). Venizelosz görög miniszterelnök és Karapanosz külügyminiszter Belgrádban látogatást tesznek. Szintúgy Herriot volt francia miniszterelnök és Franchet d'Espérey francia marsall, valamint Sir Eric Drummond népszövetségi főtitkár. Seton Watson Jugoszláviába utazik és utána a «Times»ben diktatúra-, illetve szerbellenes élű cikket közöl.