Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2010

II. DOKUMENTUMOK / SZEPTEMBER Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Történelmi tény, hogy a forradalmakat kevesek vívják meg sokak nevében, sokak érzéseit, vágyait képviselve. Most azonban különleges időket élünk. Tavasz óta tudjuk, hogy Magyarországon nagyon-nagyon sokan gondolják és akarják ugyanazt mindenki nevében. Most újra azért forr bennünk és általunk a magyar valóság, hogy letisztuljon a sorsunk, és mint a jó mustból a nemes bor: kiforrja a legjobb énünket. Meg kell találnunk újra önmagunkat, a saját utunkat. Megbízatásom előtt a közakarat alaptörvény is alkotni képes többséget delegált az országgyűlésbe. Köztársasági elnökként a jelenlegi és a majd megszülető Alkotmány alapján kell az egyensúly szerepét betöltenem a parlamenti pártok, a magyar társadalom, a nemzet különböző csoportjai között. Egyensúly, mint mondottam és nem ellensúly az a szerep, amit be kívánok tölteni. Elnökként sokat tehetek azért, hogy az emberek és az állam közt egyre élőbbé váljon a kapcsolat. Biztosíthatom Önöket, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértésen nyugvó, a nép akaratát tükröző törvényeink és alaptörvényünk legyen. Van hova visszanyúlnunk, van honnan lelki energiákat merítenünk, szellemi javakat hasznosítanunk. A magyarság büszke lehetett arra, hogy hosszú évszázadokon keresztül máig érvényes Szent István-i intelmektől eredő történeti alkotmánnyal, erénytükörrel rendelkezett. Közhivatalomnál fogva, kellő mértéktartással, magam is aktív részese kívánok lenni, ezekben a történelmi pillanatokban, az alkotmányozás folyamatának. A világ számos, történelmére büszke ország alaptörvényére jellemző az állam gyökereinek, dicső múltjának deklarálása, és a nemzet alapvető értékeinekfelmutatása. Ezért javasolni fogom, hogy alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységet és a Szent Koronát, mely a magyarság európaiságának és európai értéktartalmának közjele. Olyan alaptörvényt kell alkotni, mely nem az 1949-es évszámot viseli, amely helyreállítja a jogfolytonosságot és beemeli az Alkotmánybíróság elmúlt 20 évi legfontosabb döntéseit, merít a világ alkotmányainak legbölcsebb rendelkezéseiből. Az Alkotmány nem csupán jogi alaptörvény, de a társadalom értékrendszerének foglalata, egy nemzet fő erkölcsi normája is. Egy széleskörű 269