Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2010
II. DOKUMENTUMOK/JÚNIUS bevonására. A jelen Nyilatkozat érvényesülését, valamint a vállalt kezdeményezések végrehajtásának állapotát a két ország külügyminiszterei rendszeres monitoring ülések során tekintik át. Június 22. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A GAZAI FEJLEMÉNYEKRŐL A Köztársaság Külügyminisztériuma fontos bizalomerősítő fejleménynek tekinti az izraeli kormány biztonsági kabinetje által vasárnap hozott döntéseket, amelyek megkönnyítik a segélyszállítmányok, polgári felhasználású kereskedelmi áruk, valamint bizonyos, az újjáépítést is lehetővé tevő anyagok könnyített bejutását a Gázai-övezetbe. Reméljük, hogy Izrael jogos biztonsági érdekeinek figyelembevétele mellett megkezdődhet a szárazföldi határátkelőhelyek megnyitásának előkészítése, ami lehetővé teheti, hogy a humanitárius helyzet a Gázai-övezetben számottevően javuljon. A Külügyminisztérium támogatja a közelítő megbeszélések folytatását a felek közötti közvetlen tárgyalások feltételek nélküli újrakezdése érdekében, melynek célja a tárgyalásos rendezés elérése, a két állami megoldás megvalósítása. Június 24. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE SÓLYOM LÁSZLÓ SZLOVÁKIÁBA VALÓ BELÉPÉSE MEGTAGADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEIRŐL A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának álláspontja szerint a személyek szabad mozgásáról szóló 2004/38/EK irányelv alapján 2009. augusztus 21-én Szlovákia nem tagadhatta volna meg Sólyom László köztársasági elnök belépését területére, így hazánk folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt. Magyarország még 2010. március 30-án indított eljárást Szlovákia ellen az incidens miatt, kérelmét beadta az Európai Bizottsághoz. Az eljárás első szakaszában, a felek írásban és szóban kifejtett álláspontjának ismeretében az Európai Bizottság 2010. június 23-án indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelynek kiadásáról a 2010. június 24-ei kollégiumi ülésen döntött. Az Európai Bizottság szerint az esetre nem az uniós, hanem a nemzetközi jog szabályait kellett volna alkalmazni, így uniós jog nem sérült. A magyar 251
