Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2010

MAGYAR KÜLPOLITIKAI ÉVKÖNYV ca 2010 felsőoktatási, a kutatóintézeti és az ipari kutatók tudományos közösségeinek együttműködését a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) pályázatai keretében, és bátorítják a nagy európai kutatási infrastruktúrák közös kihasználását. 4. Együttműködés a munkaügy és a társadalmi integráció területén Magyarország és Olaszország intenzívebbé teszi az együttműködést és a tapasztalatcserét a munkaügy területén, különös tekintettel az alkalmazottak biztonságára és az illegális foglalkoztatásra, figyelembe véve az uniós, illetve az unión kívüli állampolgárok társadalmi integrációjának szükségességét, felhasználva e célra a rendelkezésre álló közösségi eszközöket is. 5. Kulturális együttműködés Magyarország és Olaszország a két ország kulturális, művészeti, levéltári és könyvtári örökségének mind szélesebb körű megismertetését szándékozik elősegíteni a tanár-, diák- és kutatócseréken, valamint egyetemek, magas szintű művészeti intézmények és kutatóintézetek közötti együttműködéseken keresztül. Az Európai Unió 2011. évi magyar elnöksége kiemelt lehetőséget nyújt a két ország kulturális, tudományos értékeinek és eredményeinek a kölcsönös bemutatására (múzeumi, könyvtári anyagok cseréje, a Liszt-év koncertjei, konferenciák). Előmozdítják a tapasztalatcseréket a restaurálás, a művészeti és régészeti értékek megőrzése és hasznosítása területén. Elősegítik magas színvonalú kulturális események szervezését, különös figyelmet szentelve a kortárs művészetnek, az építészetnek és a designnak. Előmozdítják az olasz és a magyar nyelv terjesztését a kéttannyelvű iskolai képzésben és az egyetemeken, a két ország kultúrintézeteinek a bevonásával. 6. Intézmények, helyi szervekés a civil társadalom közötti együttműködés A két ország elkötelezett abban, hogy intenzívebbé tegye a közigazgatási együttműködést, a rendelkezésükre álló közösségi eszközökön keresztül, valamint cselekvési programok megvalósítására vonatkozó technikai megállapodások megkötésével. A parlamenti szintű, valamint a civil társadalom és a helyi szervek közötti kapcsolatokat tovább erősítik. A stratégiai partnerség támaszkodik a már létező együttműködési formákra, az 1991. július 6-án Budapesten aláírt Barátsági és Együttműködési Megállapodásra, valamint az érintett szereplők, a nemzeti intézmények, a közigazgatási szervek, a civil szféra, illetve a vállalatok és a helyi önkormányzatok 250