Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010

I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2010

MAGYAR KÜLPOLITIKAI ÉVKÖNYV ca 2010 Június 28—30. A kazah—magyar kulturális és oktatási együttműködésről, valamint a kapcsolatok erősítéséről is tárgyalt Kazahsztánban Szőcs Géza kulturális államtitkár. A kétoldalú tárgyalásokra annak kapcsán került sor, hogy Szőcs Géza képviselte Magyarországot az EBESZ toleranciát elősegítő és diszkriminációellenes konferenciáján, amelyet Asztanában, Kazahsztán fővárosában tartottak. A kazah kormány részéről Kul-Muhammed Muhtar kulturális és Tujmebajev Zsanszeit oktatási miniszter támogatta azt a magyar javaslatot, hogy a két ország mielőbb írja alá az új kulturális és oktatási munkatervet. Szerintük ez elősegíti a magyar és kazah kulturális és tudományos értékek megjelenítését egymás országaiban, különösen a 2011-es magyar EU-elnökség idején. A konferencián résztvevő amerikai küldöttség kezdeményezésére Szőcs Géza megbeszélést folytatott Hannah Rosenthallal, az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmus ellenes különleges megbízottjával is. Június 29. Az Országgyűlés megválasztotta köztársasági elnöknek Schmitt Pált, a Fidesz—KDNP jelöltjét, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. Június 29. Martonyi János külügyminiszter, akit elkísért Prőhle Gergely helyettes államtitkár - román kollégája, Teodor Baconschi meghívására —Bukarestben tett hivatalos látogatást. Ennek fő célja annak megerősítése volt, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztésében - ehhez járul hozzá az együttes kormányülések gyakorlata is, amelyeta magyar és a román kormány is folytatni kíván. Az energiapolitika - mind regionális, mind uniós keretek között -, a közös agrárpolitika és az Európai Duna Stratégia kidolgozása is olyan szakterületek, amelyekben hazánk együtt kíván működni Bukaresttel. A magyar diplomácia vezetője a külügyminiszteri találkozón elmondta: a módosított állampolgársági törvény alkalmazása során hazánk minden nemzetközi normát betart, s Magyarország nem tömegesen, hanem egyéni kérelemre ad állampolgárságot a határain kívül élő magyaroknak. A magyar külügyminiszter beszámolt arról is Teodor Baconschinak, hogy a magyar kormány elképzelései szerint a magyarországi románoknak is 102