Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

ILJHIIIHHIHHHHHflHHHB' Magyar • 2009 tős ráfordítást igényelt, és összességében nem felelt meg az egységes külképviseleti hálózathoz fűződő kormányzati követelményeknek. Emiatt felmerült az épület értékesítésének lehetősége. 2005-ben megkezdődött a Moszkvában található három, állami tulajdonban lévő, egyenként rendkívül nagy, kihasználatlan ingatlan racionalizálására irányuló koncepció kidolgozása. 2005 végén a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) utasítást adott a moszkvai nagykövetnek az értékesítési tárgyalások megkezdésére. A fentieket tükrözi az ebben az időben keletkezett vételi ajánlat adásvételi szerződés formájában, amely nem került aláírásra. Az ingatlan korlátozottan volt forgalomképes, mivel a földterület orosz állami tulajdonban volt. Emiatt az épületet a kétoldalú kormányközi megállapodás alapján csak az orosz partner egyetértésével lehetett értékesíteni harmadik fél számára. Az épület a magyar állam tulajdonát képezte, amelynek képviselője a KVI, illetve jogutódja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A Külügyminisztérium az ingatlan vagyonkezelője volt. Az épületben a mindenkori gazdasági-kereskedelmi tárca felügyelete alatt magyar külkereskedelmi vállalatok tevékenykedtek, valamint egy szálloda is működött. A kormány 2006. április 4-i határozatában döntött az ingatlan értékesítéséről. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a korlátozott forgalomképességnek megfelelően zártkörű pályázatot hirdetett, amelynek nyertese a Diamond Air S.A.R.L. (Luxemburg) lett. A Külügyminisztérium irattárában két szerződés-másolat található 2008. március 14-i és november 5-i keltezéssel, mindkettő ugyanarra az ingatlanra vonatkozik, és azonos vételárat tartalmaz. A második szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezte vélhetően azért, hogy összhangban legyen az 1973-as kormányközi egyezménynyel, mivel az első változat e tekintetben hiányos volt. Az MNV Zrt.-nél folytatott Állami Számvevőszéki vizsgálathoz kapcsolódóan Balázs Péter miniszter a Külügyminisztériumban vizsgálatot rendelt el. Ennek főbb megállapításai a következők: az érdemi döntéseket az ügyben a vagyontörvény értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozta, a tranzakcióval kapcsolatban a Külügyminisztérium számláján semmilyen pénzmozgás nem történt. Tekintettel arra, hogy a Külügyminisztérium az értékesítésben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi utasításainak megfelelően, végrehajtóként járt el, a minisztériumban az egész értékesítésre vonatkozóan csak a Külügyminisztériumot közvetlenül érintő dokumentumok és iratok lelhetők fel. Ezekből az értékesítés folyamatának egésze nem ítélhető meg, számos lépés dokumentációja hiányzik. Annak érdekében, hogy az egész folyamatról a döntéshozók és a közvélemény számára, tiszta, átlátható kép születhessen, a Külügyminisztérium az irattárában fellelhető összes dokumentumot, továbbá a Belső Ellenőrzési Osztályának jelentését megküldte az Állami Számvevőszéknek.