Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 nyét hozta el a térség minden lakosa, így a határon túli magyarság számára. A KMKF hangsúlyosan támogatja a romániai forradalmat elindító temesvári események 20. évfordulójáról való megemlékezést. A Plenáris Ülés felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy egyes szomszédos országok jogalkotási folyamatai - például a szlovák államnyelvtörvény megszigorítása, vagy az ukrán oktatás nyelvhasználati szabályozása - sok szempontból a kommunista rendszerbeli állapotoknál is kedvezőtlenebb emberjogi helyzetet teremtenek a kisebbségi helyzetű magyarok számára. b.) 50 évvel ezelőtt szűnt meg Romániában az önálló magyar egyetem. A KMKF felhívja a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarságnak az elmúlt fél évszázadban folyamatosan kifejezésre juttatott igénye a magyar tannyelvű állami egyetem helyreállítására továbbra is aktuális, és teljesítése fontos előrelépést jelentene mind a romániai magyar társadalom megmaradásában és megerősödésében, mind a magyar-román kapcsolatokban és párbeszédben. c.) 65 évvel ezelőtt kezdődött a magyar és német nemzetiségű polgári lakosság internálása, „málenkij robotra" hurcolása a Szovjetunióba, elsősorban Kárpátaljáról, a mai Szlovákia területéről, Románia szatmári részéből és Magyarországról. d.) 70 évvel ezelőtt, amikor a náci Németország és a tisoi Szlovák Állam Lengyelország elleni agressziójával kezdetét vette a világtörténelem legnagyobb és legborzalmasabb háborúja, lengyel menekültek ezrei találtak menedékre Magyarországon, többek között olyan magyarlakta területeken is, amelyek ma határainkon kívül esnek. Ezért a magyar-lengyel barátság azon megnyilvánulásának, amely a menekültekkel való szolidaritásban öltött testet, a határon túli - különösen az ukrajnai, romániai és szlovákiai - magyar közösségek is örökösei. * A Plenáris Ülés értékelte a KMKF egy éves munkáját. Ennek részeként áttekintette és elfogadta az albizottságok által előterjesztett szakpolitikai koncepciókat, majd megvitatta a Kárpát-medencei magyar közösségek és a világ magyarsága helyzetének aktuális kérdéseit. Mindezek kapcsán az alábbi megállapításokat tette: 1. Az elmúlt időszakban a KMKF a magyar közösségek együttműködésének és közös jövőtervezésének jelentős fórumává vált, amely meghatározó szerepet játszik az erősödő nemzetpolitikai konszenzusban. A magyar nemzetrészeknek és Magyarországnak szükségük van a politikai erők párbeszédére, és közös víziójuk kialakítására, amelynek a mindenkori magyar nemzetpolitika alapját kell képeznie. A KMKF ezért is saját működése alapjának tartja a magyarországi és határon túli magyar parlamenti képviselők közös részvételét munkájában. Erre az azonos nyelvű és identitású közösségek ha-