Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 14. az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai egyeztető mechanizmusában való részvétele során - nemzeti érdekeinkkel összhangban - járuljon hozzá a kibővített Európai Unió kohéziójának további erősödéséhez, valamint a transzatlanti szolidaritás, illetve a NATO és az Európai Unió közötti stratégiai partnerség fejlesztéséhez; 15. folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások - nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bűnözés, illegális kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a pénzmosás, az emberkereskedelem - elleni fellépés ügyében jelenleg kidolgozás alatt álló nemzetközi normák elfogadásában, és a már elfogadott nemzetközi egyezmények végrehajtásának elősegítésében. A jogállamiság területén 16. támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) univerzálissá tételére irányuló törekvéseket, valamint az ICTY és az ICTR tevékenységének sikeres befejezését; 17. uniós partnereivel együtt támogassa a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten történő megvalósítására irányuló törekvéseket, és ennek keretében a Titkárság Jogállamiság Önálló Osztálya működését. A küldöttség az emberi jogok területén 18. európai és transzatlanti partnereinkkel szorosan együttműködve segítse elő az egyetemes értékeket jelentő emberi jogok és alapvető szabadságjogok - ideértve a nemzeti kisebbségek jogait - nemzetközi védelmének erősítését. Ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusai megerősítését, és az emberi jogok integrálását az ENSZ rendszer valamennyi elemének tevékenységébe; 19. támogassa az Emberi Jogi Tanács működésének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, így a különleges mechanizmusok, ideértve az országspecifikus és tematikus mandátumok megerősítését is; 20. európai uniós partnereinkkel együtt kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és időben történő fellépését az emberi jogok megsértőivel szemben. Ezzel összefüggésben mutasson rá a korai előrejelzés, a megelőző védelem és a helyszíni nemzetközi ellenőrzés különleges fontosságára; 21. hangsúlyozza a humanitárius segítségnyújtás fontosságát, különös tekintettel a katasztrófahelyzetek esetén a segítségnyújtást végző nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársaik helyszínre jutásának, és tevékenységük zavartalanságának biztosítására. Kísérje figyelemmel a humanitárius segítségnyújtás, valamint a jó humanitárius donor kategóriájának formálódását, tartalmának és terjedelmének alakulását;