Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 3. felhatalmazom a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el; 4. felhívom a külügyminisztert, hogy a szerződés létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 5. felhívom a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert és a külügyminisztert, hogy a szerződés létrehozását követően a szerződés végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé. Szeptember 7. Közös felelősséggel (Bajnai Gordon magyar miniszterelnök cikke a magyar-szlovák-viszonyról, mely két szlovákiai napilapban, a SME és az Új Szó hasábjain jelent meg szlovák, illetve magyar nyelven) Nemzedékem azzal a hittel kezdett el politizálni, hogy nemzeteink javára fordíthatjuk a rendszerváltás adta lehetőségeket. Egymást segítve léphettünk a NATO-ba, az Európai Unióba. Mi magyarok örültünk, bár kicsit irigykedtünk is, amikor Szlovákia, a kezdeti elszigeteltség után bátor reformokkal sok tekintetben elhúzott mellettünk. Együtt küzdöttük le az év eleji energetikai krízist. Együtt küzdünk Brüsszelben az új tagállamok speciális érdekeiért, az uniós fejlesztési forrásokért. Bár voltak illúzióink, ma már tudjuk, az euro-atlanti integrációnk nem jelenti azt, hogy egy csapásra megszűnik minden vita országaink között. Azt azonban igen, hogy ha szembesülünk egy gonddal, akkor azt milyen normák mentén illik megoldanunk. Meggyőződésem, hogy a közös megoldásokra, nem pedig a másik fél legyőzésére kell törekednünk. Az uniós nagycsaládon belüli problémák csak így kezelhetőek, és furcsán néznek ránk Európából, ha mi nem így teszünk. A világ pénzügyi rendszerének megrendülése, gazdaságaink zuhanásszerű visszaesése, a munkanélküliség megugrása, és a létbiztonság megrendülése nehéz és fájdalmas válságkezelési döntések elé állítják országainkat és súlyosan megterhelik társadalmainkat. Magyarországon pártviszályok szivárogtak le a társadalom mélyrétegeibe, Szlovákiában a többségi nemzet politikai képviselői és a szlovákiai magyarok közti feszültségek nehezítik a válságkezelést. Mérgezik a közbeszédet, a mindennapok légkörét, s tovább gyengítik országaink szociális tőkéjét. Az elmúlt hetek, hónapok történéseinek tükrében különösen fontos az, hogy a korábbiaknál is jóval erősebben hallassák szavukat az építő együtt-