Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 ket a kopjafától a díszkútig. S most nagy tettet vittek végbe azzal, hogy ezt a szobrot állították. A szobor hátoldalán ezt olvashatjuk: „Egy rab nép kinyitotta kapuját, hogy egy másik rab nép kiléphessen a szabadságba.". Ez igaz, de hozzá kell ten­nünk, akik a szabadságot adták, maguk is úton voltak a szabadság felé. A Páneurópai Piknik ugyanúgy, mint azután a keletnémetek kiengedése nyugat­ra, része volt az 1989 nyarán felgyorsult politikai változásoknak. Ekkor már befejezéshez közeledtek a Kerekasztal-tárgyalások, megfogható közelségben voltak a többpártrendszerű szabad választások. A rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Kié a múlt? Ki vitte végbe a rendszerváltást? Mi az új, demokratikus rendszer vi­szonya a Kádár-rendszerhez? Hányszor kellett fellépnem azért, hogy leszö­gezzem, nincs folyamatosság a kettő között! Hányszor kellett küzdenem azért, hogy csak egyetlen 1956 van! Ez az emlékmű azt is hirdeti, hogy a rendszerváltásban döntő szerepet játszottak az emberek, az ország népe. Nemcsak politikusok egyezkedtek a Kerekasztalnál, s nem valamilyen reformkommunista program valósult meg. Emlékezzünk a nagy megmozdu­lásokra, a hatalmas méltóságteljes néma tüntetésre a romániai falurombolá­sok ellen, vagy amikor 1989. március 15-én mámoros örömmel vette birto­kába az utcát a nép. De ekkor már legalább egy év óta óriási pezsgés folyt, mindenütt szervezkedtek az emberek, alakultak a mozgalmak és pártok, és helyi csoportjaik, országos tervezés folyt a jövőről, elkezdték visszahívni a szocialista parlament képviselőit, hogy a formálódó demokratikus erők kép­viselőit válasszák helyükre. Egymást érték a helyi kezdeményezések. Kitűnő, józan és bátor emberek jelentek meg mindenütt. Ragyogó kor, reményteljes és aktív időszak volt ez a másfél-két év. Ennek a szellemnek volt terméke a Páneurópai Piknik is. S nagy igazságszolgáltatás, hogy a nép akkori teljesít­ménye a rendszerváltásban most ilyen nagy nemzetközi figyelem központjá­ba kerül. Az Áttörés Emlékműve egyszersmind a rendszerváltás legjobb arcának ál­lít emléket. Sopron, civitas fidelissima, a hűség városa, köszönöm, hogy a rendszer­váltás legszebb hagyományához is hű maradtál, és köszönöm, hogy hűek ma­radtak a soproni polgárok is. Örüljünk, hogy a rendszerváltásnak ez az első emlékműve ilyen sokjelentésű, sok nemzetnek szóló és minden tekintetben őszinte emlékmű lett.

Next

/
Thumbnails
Contents